Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
A nagyüzemi mezőgazdaság diadalra jutásával Kötegyán évszázados gazdasági és társadalmi bajokat számolt fel. Űj korszak köszöntött a falura. Kötegyánban a szocialista fejlődés elsőrenden mezőgazdasági vonatkozásban fontos és észlelhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az élet más területén megállt volna a fejlődés. Az ország iparosítása például helyileg is nagymértékben érezteti hatását. Nemcsak abban, hogy sok, sokféle és jóminőségű iparcikk kapható itt is, hanem abban is, hogy Kötegyán fiataljai közül is igen sokan hagyták el a falut és helyezkedtek el az ipar különböző területein. Az iparban való elhelyezkedés igen nagy méretű és jelenleg ez okozza a község lélekszámának a fogyását. A helyi ipar is rálépett a szocializmus útjára. A Kötegyáni Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 8 termelőből alakult és a község szükségletét ellátja. A Kisipari Termelőszövetkezeten kívül a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is működik néhány iparos. Ezek az iparosok első sorban a szövetkezet részére dolgoznak, de alkalmilag a szövetkezet bérmunkát is vállal részükre. A kereskedelmet szinte teljes egészében a Földművesszövetkezet bonyolítja le 70 . Mindezen szocialista vívmányok eddig soha nem látott jólétbe juttatták a kötegyániakat. 1952-ben villamosították a falut és 1957ben már 570 háztartási fogyasztó volt, az utcai közvilágítást pedig 57 égő látta el. A község villamosítása tette lehetővé, hogy 1959-ben törpevízművet létesítsenek, hogy sok gépet használhassanak mind a mezőgazdaságban, mind az iparban, háztartásban. Az 1948-ban megindult házépítések nemhogy folytatódtak, hanem nagymértékben fokozódtak, különösen 1957 óta. A falu képe teljes átalakulóban van. Nemcsak az új házak, házsorok miatt, hanem azért is, mert a régi házakat sorra építik át. A nagyarányú építkezések során megváltozott a falu terjeszkedési iránya is. Már nem a Gyepessel párhuzamosan terjed, hanem a vasútállomás felé. Az építkezésekkel egyidőben betonjárdákról is gondoskodtak. Az átalakuló életet mi sem jelzi jobban, mint a ma már egyetlen házban sem megtűrt kemence, szabadtűzhely kidobása, a sok modern bútor, a majd minden háznál megtalálható rádió. Az átalakult falu életének biztos jele a kulturális igények növekedése is. A kultúrotthon, a mozi, az ezüstkalászos gazdatanfolyam, a sok ismeretterjesztő előadás, mind-mind ennek az igénynek a szülöttei. Sokáig sorolhatnánk még, elmondhatnánk például, hogy milyen sok a faluban a motorkerékpár, hogy divatos ruhákban járnak, hogy hány mosógép, hány rádió, televízió van a faluban, sőt megemlíthetnénk az autókat is, de nem folytatjuk a felsorolást, mert terünk nem engedi. Kötegyán mai életének részletes felmérését a jövő kutatóira hagyjuk.
