Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
igás szekér. Állatállománya 18 szarvasmarhából, 10 lóból és 130 sertésből állt. Antos Jánosné Radák Katalin bárónő földjén Bleyer Jenő bérlő gazdálkodik 1539 holdon, ami két községben terül el (1115 hold szántó, 1 szántó, 9 rét, 77 legelő, 1 kinemhasznált terület) 29 cseléddel, a következő felszereléssel: 1 járgány, 3 vetőgép, 2 rosta, 18 eke, 22 triőr, 4 borona, 4 henger, 22 igás szekér. Az állatállomány a következő volt: 150 szarvasmarha, 12 ló, 836 sertés és 1260 juh. Hódi János sajátkezelésben gazdálkodott 258 holdján (239 szántó, 3 kert, 1 rét, 9 legelő, 6 kinemhasznált terület) 4 cseléddel és 1 járgánnyal, 2 vetőgéppel, 1 rostával, 9 ekével, 1 szecskavágóval, 3 boronával, 6 igásszekérrel. Az állatállomány 31 szarvasmarhából, 10 lóból és 12 sertésből állott. Schwarcz Béláné 1387 holdas birtokán Miliczer Lévi bérlő gazdálkodott (1037 szántó, 1 kert, 52 rét, 179 legelő, 10 erdő, 108 kinemhasznált terület) 19 cseléddel. Felszerelése a következő volt: 1 lokomobil, 1 cséplőszekrény, 3 vetőgép, 1 rosta, 25 eke, 1 triőr, 1 szecskavágó, 4 borona, 9 henger, 19 igásszekér. Az állatállomány 124 szarvasmarhából, 11 lóból, 63 sertésből és 1180 juhból állott. Kövér Andor két faluban lévő 316 hold földjén Pollák Antal és Társa bérlők gazdálkodtak (256 szántó, 1 kert, 53 rét, 1 legelő, 5 kihasználatlan terület) 4 cseléddel, valamint 2 vetőgéppel, 1 rostával, 8 ekével, 2 boronával, 1 hengerrel, 6 igás szekérrel. Ezenkívül 26 szarvasmarhájuk, 16 lovuk, 24 sertésük volt. Hódi János két faluban elterülő 439 hold földjén Polyák Károly bérlő gazdálkodott (403 szántó, 2 kert, 9 rét, 10 legelő, 15 kinemhasznált terület) 10 cseléddel. Felszerelése a következő volt: 1 lokomobil, 1 cséplőszekrény, 1 vetőgép, 1 rosta, 13 eke, 1 szecskavágó, 4 borona, 2 henger, 10 igás szekér. Az állatállományt 48 szarvasmarha, 13 ló, 262 sertés és 6 juh képezte 6 '. Ez a felsorolás sok mindenre rámutat. Mindenekelőtt rádöbbent arra, hogy a község határának java része, mintegy 3000 hold a termelésben közvetlenül részt nem vevő birtokosok tulajdonában van s hogy a régi, történelmi birtokosok már teljességgel kikoptak a faluból. A kapitalizódás félreérthetetlen jele a bérleti rendszer bevezetése és a bizonyos fokú gépesítés. Ugyancsak a mezőgazdaság kapitalizálódását mutatja a szántóföld területének erőteljes megnövekedése s általában az üzemszerű termelés. Ha mindéhez még azt is hozzávesszük, hogy a gazdaságok gépeikkel a dolgozó parasztság részére bérmunkákat is végeztek, akkor nemcsak Kötegyán múlt századvégi
