Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
évi összeírásban szereplő 11 lakosa közül egy sem leszármazottja a fentieknek. 1692-ben a következő lakosokat írták össze: Szakmári István bíró, i Pal wir Márton, Assay István, Rivals Márton, Dardi István, Ola Mihály, Lakatos István, Dobi Péter, Hajdú András, Mester Miklós, jKnuss György prédikátor. 70 Ez a teljes lakosságcsere azzal magyarázható, hogy a község eredeti lakói szétszéledtek. 1605 táján hajdúk szállták meg. Az 11626. évi erdélyi törvény hajdúvárosnak ismeri el. 76 Báthory Gábor 1611. január fl 7-én [külön adománylevelet adott nekik, ezt 1626, 1627 és 1637-ben Erdély fejedelmei sorra megerősítették. 77 A szabadalomlevelcket a legutóbbi időkig a községházán őrizték. 7 ** ill. Rákóczi Ferenc 1703. december 22-én a réveken és vámokon'fizetendő idézsmák alól is felmentette őket. 79 Templomuk középkori eredetű, két harangjuk \a (XVI. század első feléből — 1508-ból és 1545-ből — származik. Régi templomuknak 1707-ben kart csináltak.80 Bár arról nincsen közvetlen adatunk, hogy ez a templom erőd jellegű lett volna, minden bizonnyal az voft.81 Deák iskolájába az első rektorvivést 1657-ben jegyezte fel a debreceni kollégium Seriese.82 BAGOS (Hajdúbagos) A középkorban jelentős hely volt. Az Akos nemzetség birtokán alakult a XII. században. Első említése 1291-ből ismeretes. Két részből, Kis- és Nagybagosból állt. 83 Az 1572. évi [defter a következő 35 lakosát írta össze 36 házzal és egy templommal: Kovács Gergely, Bodó |András, Barak András, Barak Imre, Kis Pál, Rózsás Benedek, Garami Pál, IKis Lukács, Katona Péter, Kaszás Mátyás, Kis István, Karági Tamás, Kis Márton, Körte jGergely, Benedek István, Bodó György, Dávid János, Vártó Benedek, Virágos Fábján, Balog János, Albert Márton, Szöllős András, Varga István, Virágos István, Baragi Ferenc, Nagy Antal, Bakta Lőrinc, Kovács Pál, Virágos Tamás, Tódor György, Péteri László, Bodó Benedek, Szire János, Szabados Máté, Nagy Mihály. 81 Itt is a lakosság teljes kicserélődését figyelhetjük meg, ha a közölt lnévsort összehasonlítjuk az 1692. évi összeírás adataival. Ekkor a községnek a [következő 12 hajdúlakosa volt: Acs György, Csanak István, Csorvásy Gergely, Szabó Mihály, 'Szakacz János, Esztári András, Makkaj 7o Mezősi Károly id. m. ,47—18 p. »Conscriplio Possessio Bagamér». 76 Aprobata Constitutiok id. m. iid. h. 77 Barcsa János: A tiszántúli ev. réf. egyházkerület történelme, üebreczen, 1906. 118. p. — Vö. : Borovszky Samu (id. m. 43. p. i 78 Borovszky Samu id. m. j43. p. 79 Barcsa János: A tiszántúli... | id. m. 119. p. 80 Barcsa János: A tiszántúli... id. m. 119 .p. 81 Forster Gyula (szerk.): Magyarország műemlékei. II. Budapest, 1906. 207. p. 82 Nagy Sándor: A debreceni református [kollégium. I. Haidúhadház, 1933. 320. p. 83 Jakó Zsigmond id. m. ^202. p. és Borovszky Samu id. m. 87—88. p. 84 Velics A.-Kammerer E. id. .m. 217. p.
