Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

Pál, Ábráni András, Hügye Ferenc, [Katona János, Pap Miklós, Végh István.

89 Bagost is 1605 táján szállta 'meg a hajdúság, az 1626-os törvény a hajdúhelyek közé sorolja.

86 1682. február. 20-án panaszolták, hogy a török papjukat is megadóztatta.

87 1735-ben ők is az lEszterházy-család (birtokába kerültek. A lakosság erőteljes perlekedésbe fogott jogai érvényesítéséért, de alig valami eredménnyel, 1865-ben aztán kiegyeztek.

88 BÁRAND Községünket az 1626. évi erdélyi törvény nem sorolja a liajdúvárosok közé. Ennek ellenére O'sváth hajdútelepnek állítja.

89 így tudja a köztudat is, bár az J Ő92. évi összeírás se hajdútelepként kezeli. Árpádkori település, felváltva tartozott Bihar, Szabolcs és Békés megyékhez. A váradi püspökség birtoka volt. A török hódoltság idején több környező község lakossága idemcnekült. Talán ezzel magyarázható, hogy az 1552. évi (összeírás /szerint nyolc bíró lakott benne.

99 1572-ben 29 házzal és egy templommal a ikövetkező lakosait írták össze: Balog Mátyás, Tót Gergely, Vitális Pál, Nagy Tamás, Vig Sebestyén, Nagy Gergely, x

Szabó K., Kozma Antal, Körös Benedek, Teszei Benedek, Csonka Orbán, Csonka J., László Péter, Szabó Miklós, Nagy Benedek, Máté Mátyás, Antal diák, Száti Borbás, Csonka László, Doló István, Korlát Tamás, jBoskodi Gergely, Száni Balázs, Nagy János, Szabó Demeter, Tót J., Szilos (András, .Báli Jánosul Az',1692. évi összeírás Nomina ejusdem pagi Barand cim alatt (ezeket a lakosokat sorolja föl: Sarkezü András, Ungy Miklós, Dienes István, Frencsos (Mihály, Szülüs Márton, R. Halmi Péter, Kádas István.

92 Ugyanezen összeírás említ négy 'idemenekült keresztesi családot (is, de utalást találunk benne az {ugyancsak idemenekült dancsházi és berckböszörményi lakosokra is. A hajdúk ezt 'az elnéptelenedő vagy már akkor puszta helyet is 1605 táján szállták meg. Ezt igazolhatja !az is, hogy 1612-ben templomot építettek.

93 Ez az építmény, különösen egyes részeiben még ma is erődjellegű. 1775-ben bővítették.

91 Báránd hajdútelcp volta mellett szól ,az is, hogy osztozott a hajdúvárosok sorsában. 1660-ban Szejdi feldúlta, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején (pedig elpusztították a rácok. i 8o Mezősi Károly id. m. 75. p. »Conscriptio oppidi hajdonicalis Pagos« és 269. p. 86 Approbata Constitutiok id. ni. fid. h. 87 Barcsa János: A tiszántúli... id. m. 163. p. , 88 O'sváth Pál id. m. 391. p. 89 O'sváth Pál id. m. \iOL p. 9

0 Jakó Zsigmond id .m. ^207. p. 91 Velics A.-Kammerer E. id. jm. 220. p. 92 Mezősi Károly id. m. 61 .p. és 261. p. 93 Barcsa János: A tiszántúli... (id. (in. 121. p. 91 Borovszky Samu id. m. ^45. p. Sil