Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
Péter, Rombod Bódis, Csáni Antal, Kakas Máté, Kelemen János, Kádár Péter.235 A gáborjáni templom és torony külön figyelmet érdemel. O'sváth Pál azt írja róla, hogy a vidék legrégibb épületei közé tartozik. A templomot téglafal vette körül; megjegyzi az erős építési módot és azt, hogy téglái hasonlóak a keresszegi lakótorony és a herpályi toronyrom tégláihoz.236 Nyilvánvaló, hogy a falunak erődített temploma volt. GYANTA Ősrégi település; a Váradi Regestrum 11213-ban [említi. Nemes lakossága a hódoltság idején ősi módra védekezett, |körülkerítette a községet, a régi templom romjai is erődítés jellegét viselik magukon.237 1552-ben jellegzetesen Nömös Gyanta, 1681-ben pedig Magyar Vég Gyanta néven szerepel.238 Györffy István hajdútelepnek számította.239 Erre az adott lehetőséget, hogy a község nemes lakosai ugyanúgy katonáskodtak, mint a hajdúk és nemesi szabadalmaik birtokában a hajdúkhoz hasonló életet éltek. GIULA Gyula városa vára miatt játszik fontos szerepet a hajdútörténetben. A gyulai vár a XVI. század "elejére végvárrá lett. Elestéig, 1566-ig, őrsége főleg hajdúkból adódott.240 A korai hajdútörténetnek egy nevezetes mozzanata is Gyulán játszódott le. A törökök szerint, Amhát pasának egy 1552. évi május elején írt levele mondja, hogy Patóchy Gyulán tárgyalt volna a »latrokkal«, azaz a hajdúkkal, és Ferdinánd megbizottaival Szeged megrohanása ügyében.241 A gyulai hajdúk gyakran próbáltak szerencsét a törökön. Egyik ilyen próbának emléke a véggyulai vitézekről szóló Cantio de militibus pulchra is 1562-ből.242 Amikor Gyula elesett és a török beletelepült, a hajdóknak akkor se hagyott fel a harci kedvük, hanem sokszor zavarták a vár török őrségét, urait, a város behódolt lakosságát. 235 Velics A.-Kamnierer E. id. m. Vö.: Mezősi Károly id. in. 70. p. 236 O'sváth Pál id. m. 385. p. 237 Jakó Zsigmond id. m. \247. p. 238 Györffy István: A fekele-körösvölgyi magyarság települése. Magyar jiép, magyar föld id. m. 340—344. p. 23í> Györffy István: Dél-Bihar id. ni. 364. p. 240 Dr. Scherer Ferenc: Gyula ivaros története. Gyula, 1938. I. 139., 215., 247., 260.^ 262., 265., 267—368. p. és\Dr. Veress Endre: id. m. 122., 136., 155., 199. p., valamint Karácsonyi János: Békésvármegye története id. m. I. 129. p. 241 Magyar Történelmi Tár 1892. 147. p. alapján idézi Reizner János: Szeged története. I. Szeged!, 1899. 121. p. 24" Cantio de militibus pulchra. Szép ének a katonákról. Régi Magv r ar Költők Tára Vil-, XVI. századbeli magyar költők müvei VI. köt. Budapest, 1912. 175—180 p. — Ujabban kiadva: Hét évszázad magyar versei. Budapest, 1951. 45—49. p.
