Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
így 1600. június 16-án is nagy zsákmányt szereztek és ahogy a krónikás mondja: és valamint a tatár rablottívala Magyarországban, úgy kezdenek a hajdúk, a törökkel bánni.«243 Viszont, amikor a .maradék magyar függetlenség védelmezőjét látták a törökben, támogatták is őket. 1692. decemberében, amikor a felszabadító seregek erősen szorongatták a gyulai várat és a kiéheztetés eszközéhez nyúltak a török őrséggel szemben. Thököly híve Daróczy András hajdúhadnagy és hajdúi vittek be élelmet Nándorfehérvárról Gyula várába.244 A gyulai vár felszabadításával nem lett vége Gyula hajdútörténetének, mert a császáriak rác hajdúkat tettek a várba őrségnek. HER PÁ LIT ösi falu, ennek határába települt Újfalu. Sokan, így Borovszky is hajdútelepnek veszi. 245 JENŐ (Borosjenő, Ineu) Borosjenő, vagy röviden csak Jenő vára az Erdélyt védő végvárrendszer egyik jelentős pontja volt.246 1552-ben a török elfoglalta, de hamar visszafoglalták. 1566-ban a törökök nagy erővel lostromolták, kénytelenek voltak feladni. 1595-ben Borbély György ismét visszavette, de 1599-ben Csukat Péter gondatlansága miatt újból elfoglalták a törökök. 1602-ben Pctneházy hajdúival megint visszavette. Petneházy 1604-ben az elsők között állt hajdúival és várával Bocskai pártjára. Bethlen Gábornak Jenőt is át kellett adnia a töröknek. Hogy Petneházy és hajdúi ellenkezését kikerülje 30 000 tallérért megvette Bajom várát s azt adta cserébe Petneházynak Jenőért. Jenőt pedig átadta, altöröknek. Jenő körül ezekben a viszontagságokban eleven hajdúélet alakult ki. A lakosság nagy része is hajdúvá lett; igazolja ezt a különféle hajdúnévsorokban gyakran található Jenéi név is. Külön meg kell emlékeznünk arról, hogy I. Rákóczi György 1643-ban a »Borosjeno városában fentartandó közrend és igazságügy szabályozására« rendszabályokat hozott. Ezek kimondják, hogy »Jenei végházunkban is némely dolgokban a [különb-különb rendbeli lakosoknak nem egyenlő voltok miatt ottan egyenetlenséget* támasztani nem szabad, hogy az »Ispany a» kapitánnyal a közönséges jóban egyet ertsen«, hogy >ha valami jövevény legények oda mennek... szabadok legyenek*, hogy mind 243 sepsi Laczkó Máté id. m. 38. p. VÖ. : Magyar Történelmi Tár V. 62. p. és XII. 288. p. 244 \ N. a gy Iván által közzétett Thököly-napló (33. p.) alapján idézi Karácsonyi János. Békésvármegye története id. in. f. 271—272. p. \ 245 Borovszky Samu id. m. 506. p. 246 Fábián Gábor id. m. 80—81. p. és Márki Sándor: Aradvárniegye... id. ni. II. 22—24. és 110—111. p. \ ? 47 Dr. Sorban Kornél: A ineui Cborosjenői) róm. kath. plébánia története. Graden, 1931. 130. p , \
