Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

A felszabadított terület siralmas állapotban volt. Az örökös harcokban, dúlásokban, futásokban a falvak elnéptelenedtek. A 'lakosság szinte teljesen kiveszett. A Körösköz-bihari, valamikor oly | nagyszámú és erős hajdúság is így járt. Számuk igen megcsappant, katonai jelentőségüket elvesztették. De ami megmaradt belőlük, az se itetszett a császári udvarnak és az ország felszabadítása után Lipót a Körösköz-bihari hajdútelepek szabadalmait nem ismerte el. A hajdúkat jobbágyi sorba, földesúri fennhatóság alá rendelte. Az ország felszabadítása, a magyarság ! kifáradása, Erdély függetlenségének elvétele lehetővé tette, hogy, a Habsburg-háziaz oly hosszú időn át próbált, de megvalósítani nem bírt gyarmatosítási terveit valóra váltsa. A gyarmatosításnak egyik mozzanata volt a kiváltságos rétegek szabadalmainak elvétele. Ezek közé a rétegek közé tartozott a Körösköz-bihari hajdúság is. A hajdúkiváltságok megsemmisítése annál könnyebben ment, mert többek között ezen a ponton is találkozott a Habsburg-ház törekvése a magyar nemesség szándékaival. A hajdúkiváltságok elvételén a nemesség is régen munkálkodott. A hajdúszabadalmak megsemmisítésével újabb birtokokhoz jutottak, jobbágyaik számát növelték. Nyilvánvaló, hogy a hamarosan, minden eddiginél nagyobb és általánosabb nemzeti összefogásban meginduló II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharctól a Körösköz-bihari hajdúk kiváltságaik visszaszerzését remélték. A megfogyatkozott, legyengült Körösköz-bihari hajdúság igyekezett tőle telhetően katonailag is támogatni a szabadságharcot. Erejük teljes kifejtésében azonban meggátolta őket a szabadságharc ellen törő szomszédos rácság (mozgalma. Ezért a hajdúságnak, a sarkadiaknak főleg, a gyulai és aradi rácok ellen kellett küzdeni és biztosítani kellett az ország belsejét a rácok betörésétől. A ikomádiak egy alkalommal az ostromlott váradi várba élelmet szállító és közben t

a • vidéket pusztító rác csapatot teljes egészében megsemmisítettek. A Gyula elfoglalására induló .Károlyi Sándort (Zsákáról indult Újfalun át; igyekeztek támogatni. A [Károlyit megkerülő, Kunhegyest felprédáló és zsákmányukkal hazafelé tartó rácokat Szentandrásnál szétverték, ijól lehet — ahogy Károlyi írta — a hajdúvárosok (lakosságának (késedelmessége miatt a diadal nem volt teljes. Szabó Sándor sarkadi jhajdúkapitány pedig 1708 július 28-án vakmerő vitézeivei Arad alá ment és jThököly |rác vezért is elfogta. A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcból a Körösköz-bihari hajdútelcpek közül Sarkad vette ki legjobban a (részét. Jellemző, és ismertetésünkből nem maradhat ki 'annak megemlítése, hogy a Körösköz-bihari hajdútelepek népe a Gyulát ostromló Károlyi Sándornak panasz-