Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

fő csapataivá] való összeütközést kerülve, Jánosdára jhúzódott. A hajdúság, hogy a dél felől közelgő török hadak útját nehezebbé tegye, felégette Sarkadot, Szalontát s fel egészen a Berettyóig mindent elpusztított. Borosjenő szeptember 2-án elesett és szeptember 13-án a török már (Várad alatt állott. A várat nem tudták bevenni. Visszavonultak, útközben elpusztították az egész Körösközt. Ekkor pusztult el Zsáka, Apátkeresztúr, Kiskáróly, Konyár, Henczida, ; Újfalu, Gáborján, Péterszeg, Derecske. Rákóczi ezalatt az öreg [hajdúvárosokban volt, Böszörmény mellett táborozott. A török elvonulása után ismét Székelyhídra ment és november 19-én már Váradon volt. Közben a török Barcsay Ákost (tette Erdély fejedelmévé, amibe ha nagy kelletlenül is, de az erdélyi rendek is belenyugodtak. Biharmegye, közelebbről a Köi öpkőz-bihari hajdúság azonban és az egész hajdúság hű maradt Rákóczihoz. Rákóczi üldözőbe vette Barcsayt s (Temesvártól egészen Szebenig kergette. A törökök ezen nagyon feldühödtek' s a szultán megbízta Szejdi Amhát budai basát a Rákóczi ellen vezetendő büntető hadjárat vezetésével. Szejdi Husszein egri basával együtt '1660 áprilisában indult meg II. Rákóczi György ellen. Elsőnek a Rákóczihoz hű 'hajdúságon akart bosszút állni. Szarvasnál átkelt a Körösön és nagyszámú seregeivel rátört a hajdúvárosokra. Váradot megsarcolva Pocsaj vára alá ment. Május ;9-én elfoglalta, földig romboltatta, a védőket és lakosokat pedig kardélre hány ta. 44 Ugyanígy járt 'cl Székelyhídnál is és bevette Kcfckit is. Elpusztította Kabát, Szoboszlót, a liajdúvárosok zömét, egyedül böszörmény menekült meg bosszúja elől. Rákóczi a hajdúság pusztításának hírére jSzeben alól Várad segítségére sietett. Azonban nem ért el Várad (alá, [mert 1660 május 22-én Gyalu és Fenes között kénytelen volt harcba bocsátkozni a törökkel. Az ütközetet nemcsak elvesztette, hanem halálosan meg is sebesült. Hosszas vívódás után június 7-én meg is halt. Barcsay Ákos fejedelemsége előtt pedig megnyílt az lit. A török azonban most már nem elégedett meg ennyivel, végleg meg akarta törni az erdélyiek különállását, s (ezért iaz Erdély önállósága szempontjából igen lontos Várad elfoglalását tűzte ki 1 célul. A környékről bemenekült emberek, katonák, hajdúk a bentrekedt diákok (ismerve Várad fontosságát és felismerve a török szándékát, elhatározták, hogy a végsőkig (tártjáéi! a várat. A török 1660 július 15-én megkezdte az ostromot. Kemény, és (hősi mozzanatokban bővelkedő, gyilkos ostrom után árulás által is gyengítve, aJugusztus 27-én a megmaradt váradnak azzal a kikötéssel adták fel a várat, (hogy a híres váradi főiskola tanulói könyveikkel és a főiskola nyomdájával Debrecenbe mehessenek, a várnépség pedig ki ahová akar, elvonulhasson. A 200 szekéren Debrecenbe távozó :

váradiakat Szejdi 6000 lovassal kísértette. Várad eleste nagyjelentőségű volt, híre is iméltán járta be az egész világot. Erdély hanyatlását, önálló politikai tényező voltának halálát jelentette. Az elfoglalt várból a törökség hamarosan a környék (addig még szabad területeinek meghódításába fogott. Hamarosan elesett Sarkad, (Szalonta, Szentjób is. A tönkretett hajdútelepeken keserves, veszélyekkel teli, érdekes életmód ialakult ki. A megmaradt la-