Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

1613. április 1-én megerősítette ugyan, a (hajdúvárosok kiváltságait, de csak az öreg hajdúvárosokét, a megerősítő okiratból kihagyta iá Körösköz-bihari hajdútelepeket. Ettől kezdve a Körösköz-bihari hajdúvárosok élete az öreg hajdúvárosokétól bizonyos szempontból külön fejlődött. Bethlen 1626-ban Irendezte a hajdúvárosok ügyét. A rendezésben már hangot kaptak a hajdúellenes mozgalmak is. Az 1626-os erdélyi törvény leszögezte, hogy több hajdútelepítés, kiváltságolás csak az országgyűlés hozzájárulásával legyen lehetséges.42 Bethlen Gábor halálával (1629) ismét zavarok keletkeztek Erdélyben, özvegye és (Bethlen (István versengése, a Habsburgpárti katolikusok mozgolódása veszélybe sodorta'mindazt,,amit Bethlen Gábor uralkodása teremtett. A veszélyes helyzetet 'Rákóczi Györggyel kerülte ki Erdély. Rákóczi György, ifj. Bethlen István ,és Zólyomi Dávid hívására .1630 október 1-én tekintélyes hadsereggel, amit a szabolcsi és [bihari hajdúk egészítettek ki, bevonult Erdélybe és biztosította maga számára; a 1 fejedelemséget. Azt a körülményt, hogy a hajdúság ekkor már mennyire kiváltságos rend volt s ho;gy a hajdúk a társadalmi igazságtalanságok iránt mennyire elveszítették érzéküket, |az jmutatja, hogy az 1631ben kitört felsőmagyarországi- és szabolcsi'pórlázadást az ő segítségükkel verték le.43 I. Rákóczi György fejedelemségét a török [nem jó szemmel nézte. A fejedelemségből kitudott Bethlen István is [tüzelte Rákóczi ellen a portát. Bethlen kieszközölte a portától, hogy Bekir [temesvári (basa segítségével megdöntse Rákóczi malmát. Rákóczi felkészült a támadásra js [az egész hajdúsággal Szalonta alatt (1636 október 6) várta Bethlenéket. A török erő nehéz próbára tette Rákóczi sex-egét. A csata már elveszettnek Játszott, amikor éjjel Győri Jakab, félegyházi hajdúhadnagy bátorsága és leleményessége megfordította a harc állását. Éjnek idején 300 hajdúval rátört az alvó török táborra, [pánikot idézett elő. A futásnak eredt török labor a Szalonta környéki mocsarakban [elpusztult és Bethlen István is csak nagy bajjal tudott Gyulára menekülni. Rákóczi György a fejedelemségét megmentő hajdúságot, különösen a szalontaiakat, sok kedvezményben részesítette. Üj (telepeket is létesített (Vekerd). Halála után fia II. Rákóczi György (lett a fejedelem. A fiatal fejedelmet a török nem kedvelte. Lengyelországi hadjárata alatt, melyhez (nem jkérte a porta beleegyezését, a szultán Rhédey Ferencet nevezte ki (Erdély fejedelmévé. A hadjáratból hazatérő Rákóczi azonban fejedelemségét gyorsan visszaszerezte. (A porta viszont ebbe nem nyugodott bele és több oldalról jtámadásba ! kezdett Rákóczi ellen. .Rákóczi Váradra ment, majd Szalontára vonult, ahol 11658 július 16-án csapata egyesült a Szuhay Mátyás vezérlete alatt álló ónodi [vitézekkel (és a hajdúsággal. Lippánál csúfosan riíegverte Kenan budai basa seregeit, majd iSzékclyhídra vonult. A török hadsereg 42 Approbata Constifciitiok id. ni. következő mondatát: »Ezeken kívül több hajdúvárosok, fejedelmek és országok híre s consensusa nélkül ne ültessenek és telepítlesscmek hasonló szabadsággal*. , 43 Vö.: Makkai László: A (kuruc nemzeti... id. m. 23t. p. és Dankó Imre: Császár Péter felkelése. Kcletmagyarország XV. évf. (1958.) 40. szám (febr. 16).