Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
hajdúság ekori küzdelmeinek az a nagy társadalmi jelentősége, hogy ezekben a harcokban mintegy évszázadra összekapcsolódik a magyar parasztság sorsa a függetlenségi harcokkal. ; Nagy András Báthory Gábort kívánta (fejedelemmé választani, de ez csak Rákóczi Zsigmond leváltása után volt lehetséges. Rákóczi Zsigmond sok huzavona után végül is jó árért (lemondott a fejedelemségről Báthory Gábor javára. Báthory Gábor uralkodása alatt élte a hajdúság virágkorát. A hajdúkiváltságokat nemcsak elismerte, megerősítette, hanem számos újabb kiváltság adásával ki is terjesztette. Féktelen, akadályokat nem ismerő természete jó cimborákra talált a hajdúkban. Zökkenőkkel teli és visszatetszéssel kísért uralkodását kihasználva, Forgách Zsigmond kassai főkapitány 1611. íjúnius 29-én 5 000 főnyi sereggel Erdély elfoglalására indult. Mivel Nagy András •nem ludta a Tiszán való átkelését megakadályozni, a hajdúk nagyrésze Fekete 'Péter szoboszlai hajdúkapitány tanácsára meghódolt a császáriaknak. Forgách egyideig sikeresen Ihaladt előre. Elfoglalta Kerekít, Telegdet. Sarkadot; Várad azonban ellenállt. Mivel Bosnyák Tamás, Forgách egyik alvezére, Nagy András várát, Bajomot is elfoglalta, Nagy András visszapártolt Báthory Gáborhoz s a tőle kapott segítséggel a hajdúk Diószcgnél Bosnyák seregét szétverték. Nagy András diószegi diadala a hajdúk újabb mozgalmának lett az elindítója. Báthory Gábor érezve, hogy iszélsőséges uralkodása miatt megingott benne az erdélyiek bizalma, 1613-ban megegyezést .keresett a császári udvarral, s hogy az ebbe belenyugodni inem iakaró Nagy Andrást elnémítsa és a hajdúságot leszerelje, Nagy Andrást meggyilkoltatta. Báthorynak ez a tette okozta a vesztét. A hajdúk elfordultak tőle, s minthogy laz a látszat is ellene szólt, hogy szorongatott helyzetében Váradot és Erdélyt a [töröknek 'át akarja játszani, a hajdúk megölték. Báthory Gábor halála után Bethlen Gábor lett Erdély fejedelme. Ellenébe Homonnai Drugeth Györgyöt akarta a hajdúság egyrészével Fekete Péter szoboszlai hajdúkapitány fejedelemmé tenni. Fekete szándékának megvalósítására erőszakkal is rá akarta venni la IKörösköz-bihari hajdúságot. Fekete hajdúit azonban Bethlen Gábor megbízásából Rhédey Ferenc Konyárnál szétverte. Erre a hajdúság Bethlen Gábor hőségére tért. Bethlen szabadságharcának megindítására jó alkalom volt a cseh felkelés. 1619-ben laz íelőzőleg titokban felkészített hajdúságot Bethlen, Rákóczi György vezetésével Kassa felé küldte. A szabadságharcban a hajdúk nagy szerepet vittek. Segítségük elismeréseképpen Bethlen (szabadalmaikat elismerte, megerősítette és újabbakkal bővítette is. Bethlen Gábor uralkodása alatt alakult ki a hajdútelepek belső rendje. A hajdúk letelepülésükkor /és az azt követő időkben a ^kalandozások korát« élték s bármennyire ;is szerettek volna emberi életkörülmények között élni, viszonyaik és az állandó háborús körülmények miatt telephelyeiket, bármennyire is ragaszkodtak hozzájuk, átmenetieknek tekintették. Bethlen Gábor sok fejlődési lehetőséget biztosító uralkodása alatt jutottak el a végleges letelepedés időszakába. Ennek itt is volt az ideje, f mert 1613-ban már az országgyűlésen a szabolcsmegyei követek panaszt emeltek a hajdúk'rai s főleg a Körösköz-bihari hajdúság ellen beszélve az egész hajdúság ,kiváltságainak eltörlését kérték. Erre fel II. Mátyás
