Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

tábort. Ebben az esetben is [katonai ikísérettel kellett védeni a kivonuló törököket a hajdúk dühe ellen. A törökök jelszállítása (közben a kísérők arról értesültek, hogy a gyulai és temesvári törökök (meg akarják őket támadni. Erre fel visszaindultak a törökökkel együtt Jenőbe. A {visszatérőket ja lesbcnálló hajdúk megtámadták. A török asszonyokat és gyermekeket elfogták., a'férfiakat pedig lekaszabolták. A hajdúk, hogy Borbély haragját elkerüljék, el akartak tűnni a vidékről, az éppen ostiomlott Szolnok segítségére kívántak menni. ;De Borbély, minthogy szüksége volt a hajdúságra, kibékült velük, megígérte, hogy zsákmányukat megtarthatják, bántódásuk pedig nem lesz. Erre ivisszatértek a táborba és a fejedelemnek újból hűséget fogadtak.36 1596-ban, amikor a temesvári basát leváltották és az kincseivel Sztambulba indult, Borbély a lippai hajdúkkal megtámadta és a basát is levágva, óriási zsákmányt tett. A nagyszerű zsákmány — mely 300 lóból, 13 mindenféle drágasággal megrakott szekérből és 160 háremhölgyből állott — sok hajdút csábított Lippa vidékére. 1596 áprilisában Lippán már több mint 4000-re szaporodott a hajdúk száma és állandóan jzavarták a Temesvár és Gyula környéki törököket.

37 A hajdúk portyázásai felbőszítették a ] törököket és Lippa visszafoglalásához készülődtek. Az új temesvári basa j 1596 május 5-én ostrom alá is vette Lippát, de bevenni nem tudta, hanem haza [Temesvárra kellett futnia, mert közben Pala des György és Budai György hajdúi a |hátamögött felverték és felgyújtották Temesvár külvárosait. Báthory Zsigmond a török lippai kudarcán felbuzdulva, miután Fellakot is megszállta, magának Temesvárnak az ostromához fogott. A vár azonban túl erős volt ahhoz, hogy gyors jeredményt 'érjenek el az ,ostromlók. A hosszadalmassá nyúló ostromban sok kiváló vitéz el is esett, de ami fontosabb, Báthory megrémült a közeledő, nagy létszámú felmentő sereg 'hírétől éa az ostromot abbahagyva hazament Erdélybe. Visszatérőben Lippát Szelestey Jánosra bízta. Szelcstey megpróbálta aztán még Csanádot visszafoglalni, de nem (tudott vele boldogulni. 1597-ben Báthory Zsigmond békealkudozásba kezdett a törökkel. ,Az alkudozások nem akadályozták abban, hogy a közben lippai kapitánnyá ített Borbély Györggyel el ne foglaltassa Arad és Csanád palánkját, Jósika tIstvánnal pedig ostrom alá ne vétesse Temesvárt. Temesvár ostroma azonban most jsem sikerült. Báthory pedig hamarosan lemondott a fejedelemségről. A beteges, [bizonytalankodó fejedelem uralkodása, majd többszöri lemondása, visszatérése újabb zavarok oka lett. A török persze nem nézte tétlenül, hogy Báthory lemondásával ; Erdély i német kézre került, különben is bántotta, hogy Csanádot és Aradot jelfoglalták itőle. Ezért aztán a temesvári basa 1598 júniusában Csanád alatt termett, de bevenni nem tudta s kénytelen volt alóla visszavonulni. Ilyen előzmények után indult meg az erdélyiek ellen erős török sereggel Szaturdsi Méhemet fővezér. Jellemző, hogy Rudolf a szorongatott helyzet3C Márki Sándor: Arad vármegye (és Arad szabad királyi város története. II. Rész. A török hódítástól napjainkig. Arad, 1895. 23—24. p. 37 Márki Sándor: Aradvármegye... id. m. 23—24. p. — Vö.: Humurzachi E.: Documente privitore la istoria romanüor. i III. II. 171. p. i