Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

területet lehet beszórni. — Ha a vető egyedül van, akkor sokszor először elveti a gabonát s azután szántja alá. Úgyis szokták, hogy széjjelszántásnál körül elvetnek egy fél előt. Befognak és alászántják. Szántás után kifognak s a lovakat megetetik. Ezalatt elvetnek egy egész előt. Ezt ismét alászántják. így váltakozva vetnek és szántanak mindaddig, amíg az egészet be nem vetik. Az összeszántásnál a magános vető, a föld közepén egy egész^előt vet el. Utána mindkét felől vet egy-egy egész előt. Ha nagyobb a foldj s az idő úgy mutatkozik, akkor elvetnek annyi magot, amennyit egy nap alá tudnak szántani. Ha az egész föld bevetése ímegtörténik, akkor az eke nyugodtan szánthat. A föld bevetése után a barázdolást megcsorgatják. Az útmenti barázdolást nem szántják meg mégegyszer s ezért kell maggal bepergetni, megcsorgatni. A bepergetést ott kezdik, ahol a borozdolást kezdték. A barázda bal oldalán haladnak. Egy jókora marék vetőmagot markolnak. A szemmel teli markukat a barázda felett tartják s egyenletesen engedik, csorgatják, pergetik a szemet. Pergetés közben a jobbkezüket bátran lóbálják. Egy marokból háromszor is lüknek. A pörgetésnél arra is számolnak, hogy van már mag a földön. A szántás teljes befejezése után a szántásra fölülszórnak magot. A szórást ott kezdik el, ahol a szántást kezdték. A fölülszórást mindig kétlábra végzik. Az alászántás utáni fölülvetésnél nagyobb területet szórnak be, mint az alávetésnél. Az összeszántás végeztével egy mély barázda marad a föld közepén. A felülszórás után a középbarázdát is bepergetik. A fölülszórás után a földet megfogasolják. Ha göröngyös a föld, akkor kétszer is fogasolnak. Régebben a fogas kerete s gerendái fából készültek. ^Csak a fogai voltak vasból. Néhány ilyen borona még most is akad' a faluban. A fogasnak az egyik sarkát húzta a ló. Azonban vasfogas már az 1880-as években is volt. Ha összeszántottak, akkor a fogassal hajszra forognak. Szétszántásnál pedig csára fogasolnak. A fogasolást a föld szélén kezdik el. A szántással szemben haladnak. A föld szélén rendszerint kétszer fogasolnak egy nyomon. Ahogy a föld kívánja. A fogasolás után az uraságnál a vetést hengerrel nyomatták meg. A falubelieknek nem volt hengerük. Ezért a vetést fogasolás után tövisboronával nyomatták meg és azután elsimították. A tövisboronára nyomófát tettek, vagy a fogast borították rá nyomatéknak. Akinek nincs boronája, az megfordítja a fogast s úgy dörzsölteti ,meg. A tövisboronával ugyanúgy mennek a földön, mint a fogassal. A munka befejeztével sokan mondják: »Algya meg az Isten ezt a földet 8—10 mázsa búzával !«| s megemelik a kalapjukat. Sok ember amikor vet, nem dohányzik, mert azt hiszi, ha dohányzik, akkor üszögös lesz a búza. Volt ,olyan ember is, aki csak holdtöltén szeretett vetni, mert hite szerint, akkor tele lesz a zsák. Sokan meg azt tartják, hogy a vetési időszakban a pirituskenyeret nem szabad megégetni, mert üszögös lesz a búza. Dobozon 1 kis hold földire 3 véka búzát szoktak vetni. Fél kaszálóba (1350 négyszögöl) 1 köböl (1200 liter) vetőmagot vetnek. A kimért vetőmagot a jó vető pontosan be tudja osztani. Három lánc (300 négyszögöl) föld alávetése kb 3 óra hosszai"; tart.