Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

iparágakat találjuk már meg, melyek a napi szükséglet kielégítésére szolgáltak, hanemi a fényűzési cikkeket gyártó ipart is. E tekintetben főleg az ötvösmesterekre kell utalnunk. Ők már a magasabb igényű rendeléseket elégítik ki. Egy ilyen ötvösmester műhelyében tanult Dürer Albert, a nagy német festőművész atyja is. De jellemző az iparfejlődés szempontjából az Í3, hogy Dürer másik fia pedig szíjgyártó, tehát ugyancsak kézműves volt.

37 A Dürer család sorsa arra vall, hogy a gyulai polgárok már arra is vállalkoztak, hogy külföldi vándorútra keljenek és ismereteiket így is bővítsék.

38 Mint láttuk is, a vár szükségletei, továbbá az itt élő családok igényei az ipar differenciálódásának fokozására vezettek. Azon iparosoknak, akik kifejezetten a vár szolgálatában álltak, sorsa csaknem ^független a városi kézművesektől. Szerződésük, melyet a vár urával kötnek, a várhoz köti őket. Munkájukat is itt végzik. Uyen volt Koppány Mátyás is, aki egy szerződés következtében Hunyadról került Gyulára; 1507-ben érkezett megyénkbe Frangepán Beatrix kívánságára. Családjával és inasaival jött Békés megyébe. Jövedelmét terjedelmes szerződésben biztosította. A famulusok részben műhelyben, részben a vár körül végzik a munkát, a (mester pedig, mint puskaműves, a várban dolgozik. Asztalos és üvegezési munkákat is végzett. Mindezek fejében Frangepán Beatrix ellátja Koppány mesteri és családját, valamint famulusait és Hunyadon házat építtet a mester és családja számára.

39 Az ipar ilyen arányú fejlődése következtében új szervezet alakul ki: a céh, mely a város kézműveseit egyesítette a város határán és egy adott szakmán belül.*

0 1525-ben már 12 céh virágzott .Gyulán. Hosszú ideig emlegetik, mint legrégebbiekét' a takácsokat, de ebben a században miá(r a vargák, fazekasok, kovácsok, lakatosok, pajzsgyártók, asztalosok, üvegesek, fegyvergyártók, molnárok és ötvösök is megtalálhatók.*

1 Sadobrich Péter várnagy számadáskönyvében olyan eszközöket említ, melyek a fenti iparágak termékei és így feltételezhetően Gyulán készítették őket. Daróczról, pántwasról. istrángról, zyta-ról szól a felsorolás. Ahorn János várnagy négy éves elszámolásában pedig szűcsök, malomkészítők szerepelnek.*

2 A céhek problémái közé tartozik ebben a. században az, hogy egyfelől meg akarja oldani a paraszti háziipar, kontáripar háttérbe szorítását, másfelől pedig el akarja érni azt, hogy az egyszerű árutermelés tőkés árutermeléssé váljék. Ezért céhszabályzatokkal bástyázzák körül magukat. Gyulán az első céhszabályzattal 37 V. ö. Haán: Dürer Albert családi nevéről a családjának származási helyéről. •Békéscsaba. 1878., Scherer: Ajtósi Dürer Albert gyulai ötvösmester élete, vándorlásai, halála. Békésmegyei Hírlap. 1928. ápr. 8. 38 Scherer: Gyula város története. 1938. I. 53. 1. 39 Veress: 42. 1. 69. sz. *0 Poljanszky: i. m. 159, 1. - *1 Karácsonyi: i. ni. 44 .1. *

2 Veress: 116. 1. 138. sz.