Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

A halál, (mely félelmetes), igen sok esetben különböző betegség következménye, éppen ezért, népi gyógyászatuk meglehetősen fejlctt.39 A gyógymód lehet természetes és lehet varázslásos. Mindegyikből bemutatok néhányat: Ha a gyermeknek el van ^rontva a gyomra, (pl. káposztától megcsömörlött) akkor a hátát kell dörzsölni masszirozni. Fejfájás: ecettel kell bedörzsölni a fejtetőt és utána jó melegen bekötni, vagy például kis párnát rátenni. Meggyűlt sebek (pl. lábfeltörésnél) ketté vágott paradicsomot kell rákötözni (ez felpuhítja) azután avas szalonnabőrl kötni rá. (De legjobb a nyulháj). Furunkulus: Akácfa — levélcsomót kell rákötni (többször váltva egymás után) — ez kiszívja. , Fagyás: A fagyott testrészt epével kell bekenni. Reuma, izületi gyulladás: 9 féle füvet (mindegy hogy milyen, lehet például burgonyaszár is) kell vízben megfőzni [és a főzetet egy hordóba belcöntve, — a gőze fölé kell ülni, (pl. lábfájásnál, zsugorodásnál). Hasmenés (vérhasban is jó): kevés ecetet és cukrot kell tenni egy evőkanálba és lenyelni. (Vizet nem szabad inni rá.)^0 Vagy: Mosóedényben (de lehet másfajta edény is) kukorica-kóróval tüzet rakni [és ennek parazsára gyantát tenni. Fzután, az erős füst fölé kell guggolni (ülni). Fogfájás: tályoggyökerct, sót, oltottmeszet, kékkövet kell rárakni. Kiütések: főzni »sajtalan« baboU,: s a íőzettel háromszor — este, éjfélkor, és hajnalban — le kell mosni a kiütés helyét, illetve az egész testet, ha szükséges. Azután hajnalban, — lehetőleg úgy hogy senki se lássa —ki kell vinni a keresztútra az edényt a bablevessel és ott kiönteni. Ütközbcn egyszer sem szabad hátranézni. Részegség: Akinek hozzátartozója részeges, úgy lehet leszoktatni, hogy megölt és kiszárított béka porát kell hinteni italába. — Megundorodik tőle. Sárgaság: kell venni 9 db. különböző színű selyemfonalat és azokat a.beteg a nyakán lazán kösse meg, 'de még előzőleg mindegyikre tegyen rá egy kis darab szalonnabőrt. A fonalakat — laza megkötöttségüknél fogva — természetcsen hamar 3" Dr. Oláh Andornak (Békéscsaba) vannak még ismeretei a megyében élő cigányok népi-gyógyászatával kapcsolatban. E témakör jeles művelője — országos viszonylatban dr. Gunda Béla (ÍX'brecen). 40 Szokás a gyógyszer bevétele után a kanalai, a bal vállon 'keresztül hirtelen hátradobni. Est azért teszik, hogy ugyanolyan gyorsan hassom a gyógyszer, mint amilyen gyorsan a dobás történt. Itt említem meg, hogy az utóbbi években, a cigányok orvos és palikai-gyógyszer igénye erősen uicgnutt, s ennek következtében népi-gyógyászatuk, sokat vesztett jelentőségéből. Mint az egyéb hagyományok őrzéséhez, itt is az öregek — és főként az asszonyok — ragaszkodnak az ősi módszerekhez.