Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)
elfogja veszíteni, és a betegség arra fog ráragadni, aki megtalálja. Vagy: aki sárga- ÍL r ban szenved, fúrjon lyukat egy sárgarépába, tegyen bele egy aranytárgyat (gyűrű vagy fülbevaló) öntsön rá vizet és ebből igyon. Árpa: 9 szem árpával, 9-szcr körül kell »kerekiteni« a beteg szemet, aztán egy kulal 9-szer, háttal, körül kell járni, végül a 9 szem árpát bele kell dobni a kútba. -Akik ezt nem tudják, azok kamillával szokták borogatni*). Hidegrázáskor: a ház utcára néző részére — a két szélérc és a közepére —-Id kell írni a következőket: >aki hideglelős, nem lakik itt«. —,Meg is gyógyul az illető, mert aki elolvassa, arra fog ráragadni. Szemverés ellen: (ilyenkor a kisgyerek sír, nyugtalan) >9 szenes vizet« kell csinálni: egy lábasba 9 evőkanál vizet és 9 db. faparazsat kell tenni. Ahogyj a parazsakat egyenként beletesszük a vízbe, minden egyes parázsnál más-más színű •zemre kell gondolni. Amelyik parázs azonnal leméiül, olyan színű szemű ember verte meg szemmel a gyereket. — stb. stb. A Békés megyei oláh (vlax) cigányság bemutatásának végső részéhez érve, szeretném még röviden érinteni e cigány-anyanyelvű csoport J szerencse-szerencsétlenség' — hiedelmet, majd »álomfcjtését«. Vásárba menetel előtt: Nem szabad pénzt kiadni a házból. Nem szabad vásár előtt enni, (csak inni) — de az a legjobb, ha a vásár tartama alatt sem eszik semmit. Nem szabad asszonynak átmenni a vásárba indulók kocsija előli. különösen üres kannával nem . Asszonynak istrángon nem szabad keresztül lépnie. Indulás után. az otthonmaradottak egy kis darab kenyeret dobnak a kocsi után, hogy — szerencsés legyen a vásár. Macska, nyúl, — elől keresztbefutva — igen rossz, szerencsétlen előjel, stb. Ojholdkor meg kell perdülni, közben álandóan köpködni és a pénztárcában (vagy zsebben) rázni a pénzt. — Aki így tesz, annak sok pénze lesz. Aki az évben először hall pacsirtát, vagy először lát fecskét, gólyát, annak a madarak felé kell köpdösni. — Szerencséje lesz. Hogy szerencsés legyen a ház és a benne lakó, pünkösd éjjelén (ilyenkor szoktak járni a rossz szellemek bodzagallyakat kell szedni és az ablakokba kell rakni. (Szoktak mások ablakába is Jlyct tenni.) 41 Ez véd a »rosszak« ellen is, sőt, ha vihar van. villámlik, kis darabot el kell belőle égetni és Iüstént megszűnik a vihar. A fehér szín: jó, szerencsét gelent különösen a fehér kutya, akár ébren, akár álomban látva. A fehér ( galamb is szerencsét jelent. A kecske: nem szerencsés állat, ugyanígy a csúszó-mászók sem, különösen a béka. stb. Egyes vidékeken, pl.: Jászságban, orgonagalyakat szoktak tenni
