Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)
lakó cigányok többsége még mindig egészségtelen, alacsony és szűk putriban lakik. Ez nem megyei specialitás, mert sajnos a Magyarországon élő mintegy 200 ezer cigányból 150 ezer lakik még mindig putriban és kunyhóban. 20 Az évszázados mulasztásokat nem lehet az egyik napról a mánkra jóvátenni, bár kormányzatunk mindent elkövet, hogy meggyorsítsa ezek felszámolását — hozzásegíti a cigányokat házhelyek vételéhez és terveket készít a jelenlegi mostoha lakáshelyzet mielőbbi felszámolására. De már eddig is, — az utóbbi években — ,több új, cseréptetős és padlásos ház épült a megye több községében. , A házak bútorzata szegényes, Igaz nem szabad általánosítani, rnert a pl. Tótkomlóson lakó Kherar-cigányok egyik-másik családjának lakásberendezése és búlorzala semmivel sem maradf el a községben lakó szlovák vagy magyar parasztok átlagos színvonalától, sőt némelyike felül is múlja azt —, viszont a pl. Végegyházán lakó Masar törzsbeli cigányok igen szegényes körülmények között élnek, a lakások túlzsúfoltak, kevés a bútorzat, sokan alusznak'földre tett szalmán és a higiéniával is meglehetősen hadilábon állnak, ami ilyen körülmények között nem is Csoda. Ebhez hozzá kell tennem, hogy a Masílr-eigányok. egyike a legutoljára letelepedett cigány törzseknek, míg az előbb már említett tótkomlósi Kherar-cigányok, már igen régen laknak' a községben. Háziállatot, az oláh-cigányok — kivéve a kutyát és lovat és némely helyen a disznót — nem tartanak. (A csak cigányul értő kutyák, hangos ugatással fogadják a közeledőt.) A lovakra nagy gondol fordítanak, s ennélfogva a férfiak egyik legfontosabb kötelessége: a takarmányszerzés. Ez még nyáron könnyebben megy, de, a téli hónapok, a legtöbbször lesoványítják a szegény jószágokat. A lovaknak az a hasznuk is megvan, hogy szekérbe fogva elhúzzák az azon ülőket rokcnlátogatásra, városokba, búcsúkba. — Az cgy-törzsbe tartozó cigányok közölt igen erős az összetartozási érzés, nagyon szeretik és mindenben segítik egymást. Az sohasem fordul elő, hogy egymástól pl. ellopjanak valamit. Ez nemcsak erkölcsi felfogásukba ütközne, hanem tiltja a cigány törvény is. (Már másfajta cigánytól lopni nem bűn.) A törvények betartására az úgynevezett »ciganytörvényszéki ügyel. Ha valaki, az ősi cigányszokásoknak nem megfelelő módon cselekszik, a cigánytörvényszék összeül. Pl. egy cigányfiú megszöktet egy lányt, két napig vele él, aztán — otthagyja. A lány szüleinek kérésére összehívják a cigány-törvényszéket —, mely kizárólag a legidősebb cigány-férfiakból áll —j s az ügy letárgyalása után, a lcgidősebb dönt, illetve ítéletet mond. Az ítélet ellen fellebbezés nincs, s e 'pusztán tekintélyen és a közösség összetartó erején alapuló döntést, a felek minden esetben be is tartják. S mivel e törvényszéknek fenyítő joga nincs, a törvény elfogadása —, melyet az előbb említett eset is példáz — fejlettebb erkölcsi érzékre vall. I. társas-bíráskodásnak természetesen megvannak a maguk szertartásai, s az eljárás 20 Pogány György és Bán (iéza: A magyarországi cigányság helyzetéről. — Kézirat. (Budapest, 1957) — 28 old.
