Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)
lefolytatásának szigorú szabályai.21 E régi törvénykezési szokás az oláh-cigányság egyes nemrégen letelepedett törzseinél van életben általánosan, míg a többieknél ritka, illetve — hiányzik. Ha utcán találkozunk cigányokkal, — feltűnik — különösen amá a nők ruházatát illeti —, hogy nem öltöznek egységesen. Vannak akik városias öltözetben járnak, vannak akik a környezetben élő parasztasszonyok viseletét hordják, vannak, akik tarka, lábszárközépig érő, egy vagy több úgynevezett »szélesszoknyát«. Könnyen kitalálhatjuk, hogy ezek a nők különböző cigánycsoportokhoz tartoznak. Kivételre csupán a városokban találhatunk. Érdekes, hogy míg Békés megyében a szélesszoknyát »csúnyának« tartják és viselőjét majdnem hogy lenézik, addig például a Dunántúlon, az oláh-cigány-asszonyok többsége ezt a tarka szoknyát hordja és elegáns, városias ruhába öltözött férje mellett, így megy például Pécs utcáján. (A kalocsai — az oláh-cigányok szerint az úgynevezett legmagasabb kasztba tartozó, — Lovílr-asszonyok is szélesszoknyát hordanak.) Tehát, a viselet vidékenként és tájanként is változik. Az asszonyok kötelesek fejkendőt hordani, mivel a férfiaknak nem szabad hajadonfővel látnia őket. Fésülködni is — a kendő szárnyait felhajtva — alatta fésülködhetnek. Azonban ennek betartásának szigorúsága és más — például a nőket alacsonyabb rendűnek tartó — szokások, 22 enyhültek és manapság, csupán a legutoljára letelepedett, egyes nemzetségek tartják. A férfiak öltözetét vizsgálva — rendességétől eltekintve — nem sok jellegzetességet figyelhetünk meg, kivéve talán a kalapok színét. A MaSftr, Bugur, Cur&r törzsbeli cigányok a sárga és zöld színű kalapokat kultiválják, míg a többiek inkább a szürkéi. Táplálkozásuk nem sokban különbözik a környező lakosságtól, legfeljebb az étkezés rendje és az ételek minősége szempontjából. »Nemzeti« eledelük a káposzta jéjs a bokol'i. 23 Sokan közülük megesaik a sündisznót (sőt igen szeretik) és a beteg és elhullott állatokat. 24 21 Most dolgozom >Cigány-Törvényszéki c. tanulmányomon, melyet a Néprajzi Közlemények elnevezésű szakfolyóirat szerkesztőségének fogok rejidelkezésérc bocsátani. 22 pi.- a cigánynő nem ülhet közös asztalnál a férfiakkal; az utcán mögötte megy; ha főzésnél véletlenül megérinti szoknyájával a főzőedényt, úgy az ételt ki kell önteni, mert tisztátalanná vált, stb. 23 Parázsban sült, lapos kenyér. 24 Ez ellen a »vádi ellen a cigányok szeretnek tiltakozni, tealázónak érzik. — De néz-zük meg mi áll Veres Péter 1866-ban kiadott, Falusi Krónika c. könyvének 72. oldalán: t...ha pedig kényszervágás nem volt, akkor megették a dögöt is. Ez nem csupán cigány dolog. A pásztorok és cselédek is megették, ha csak megehető volt«. Én sem általánosítok, egyre kevesebb azok száma, akik még megeszik. A nyomor vitte rá a cigányokat és a szegénysorsú magyarokat a döghúsevésre — a múltban. Ez meg fog szűnni. — Erdős Kamill megjegyzése.)
