Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
mító méla akkorddal zárult a törökzugi ásatásnak nevezett rombolás első fejezete, hogy gondolata a gyulai kódex megjelenésével még egyszer visszatérjen kísérteni. Szerencsére mind ekkor, mind később 1900-ban 5 3 csak kísérteni. A bányát pedig a tulajdonos szorgalmasan termelte, hiszen a rom az ő földjén volt. De hát ki beszélt még abban az időben letiltásról, bejelentési kötelezettségről; pedig Mogyoróssy — talán könnyelműséget helyrehozandó, hogy »E nemzeti szentélyünk még fentiélező maradványai megóvás érdekéből — addiglan is. míg országos törvény által intézkedés tétetik — megkereste — városunk polgármesterét, miszerint a további e helyen, bárhol is városunk határában, az ilyen érdekes és monumentális helyeknek feldúlasa és rombolása hatóságilag betiltassék, őrködés alatt alljon« 54 . Bejelentési kötelezettségről csak a millenium szele hozta meg az első alispáni rendeletet'' 1 . Ásatásokkal egyébként valóban csak alkalmilag foglalkozott Mogyoróssy János. Nem is tehetett másként, hiszen volt idő, amikojr a Gyula területén léiő emlékek felkutatására 20 forintot szavazott meg a város képviselőtestülete^, ami aligha Mogyoróssyra jellemző. Gyűjteni annál szorgalmasabban gyűjtött és cserélt 07 , ami rá is nyomta bélyegét a múzeum anyagára, amelynek Képes Kalauzát, Haan Lajossal együtt szintén ő állította össze 5 ^. ( Első, pénzzel is értékelhető lelete nem maradt az ország határain belül 59 , mint annyi más hasonló és értékes. És itt jövünk a jövő évi centenáriumhoz. 1859-ben a Wencheim Antal gróf szentbenedeki pusztáján került elő Gyula területén; a [második arany lelet. Az első még il788-ban; de ez később a Nemzeti Múzeumba került, az utóbbi a tulajdonoshoz Bécsbe. Hogy milyen érzésekkel adhalla ki a kezéből a már ekkor régen gyűjtő Mogyoróssy János, azt csak az tudja elképzelni, akiben valaha is élt ez a szenvedély. Aligha tévedünk, ha arra gondolunk, hogy nem maradt a család kezében és rövid úton a Ilofmuseunmak, az egész monarchiából összeharácsolt régiségtárát gazdagította. Nem az a lényeg, hogy egy 40—50 o. é. f. értékű avar fülbevaló töredékével történt ez az utólagos vándorlás, hanem a gyulai határ első, kétségtelenül avar leletével, amelynek hiteles lelőhelyét még térképen is közölte Mogyoróssy első Budapesten megjelent közleménye. Azóta se jutott eszébe senkinek, hogy a pontos térkép után elindulva kutasson a nem egyedül előkerült lovas sír s a hozzátartozó bizonyára nem kis "S. Implom, im. 35. 5 L Mogyoróssy János, Történeti adatok Szerémi György emlékirataiból. Gyula. 1882. 28. 55 . Békésmegyei Közlöny, 1895. 58 sz. 56. implom, im. 18. 57. Uo. 16. 5 *^. Képes Kalauz a Békésmegyei. Múzeum Erem és Régiségtárában elhelyezett tárgyak ismertetéséhez. Gyula, 1885 - 34. 59 . Mogyoróssy János, 1859-dik évi békésmegyei puszta Szent-henedeki Jelet. AK 1871. 141-112
