Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

terjedelmű békésmegyei avar temető után. Halottai mai napig békében nyugosznak s ma már, a változott birtokviszonyok mellett, aligha lehetne megtalálni őket. Nem kétséges, hogy ennek a részletekben előkerült leletnek becsületes közlése, amely nyiltan megmondja, hogy egy része a földben eredeti helyén fekve, más része más alkalommal, földhordó szekérről került elő, a legértékesebb Mogyoróssy régészeti közleményei közül. De kerül azért néhány a többi között is,60 amelyet érdemes külön is kiemelni. Sajnos, egyiket se régészeti értékéért, hanem egyrészt a iközlés módszere, az előkerült leletek megnevezése, — néha szinte szertartásossága, .vagy a benne meghúzódó — mondhatnám tudattalanul meghúzódó — társadalmi, ha úgy tetszik muvelődéstörténelnii kép miatt. Ez utóbbinak azonban a lelethez semmi köze nincs. Van ezek közt olyan, amelyikhez térképet is mellékel

61- s a végén néhány piind akkor, mind azóta felisinerhetetlennek maradó edény leírását adja, a kor jelzése nélkül. — A másik a találóval való .szívós viaskodást ecseteli, akkor, amikor a bronz karperecet csak akkor adja be a 'múzeumnak, ha a patikus megállapítja róla, hogy nem arany

02

. A harmadik a lelőhely pontos megjelöléséné! megemlíti, hogy mikor az uradalomtól kapott földet szőlő alá egyengette az apja — János néven a harmadik —, »sok gödröt kellett betöltetnie*. A város felé cső keleti része — írja —- gyermekkoromban téglavető, majd később (1810—14), a nagy francia háború idején a városi lakosoknak padolatlan házaiból ásatott és oda kihordatott földeknek salétrom főzési helyként szolgáltatott...«

63

. Jobb képet nyújt a jobbágy lakások egészségi viszonyairól, »mint a sehogyse vagy rosszul meghatározott leletekről. Milyenek lehettek ezek a házak? Valamit beszélnek ezekrő! a megyei jegyzőkönyvek is, ha nem is éppen egészségi vagy társadalmi vonatkozásaikban. Csak kettőt említek ezek közül. Kb. 40 esztendővel Mogyoróssy emlékezése előtt »A Csabán elhelyezett katonaság parancsnoka kéri a megyét, rendelné el, hogy az olyan paraszt házakon, amelyekbe katonák helyeztetnek el, legalább egy felnyitható ablak legyen. A megye erre azt feleli, hogy azt Csabán, ahol ahhoz értő mester ember nincs, kívánni nem lehet, ennélfogva a kérelemnek hely nem adatik«64. Vagy a másik adat: »Edelsbacher Ignácz főszolgabíró gyulai kunyhója (casula) használhatatlanná vált. 20 forintért vett egy jobbágyházat«, amely sövénnyel volt fonva s sárral kitapasztva

65

. Az igaz, hogy ez valamivel régebben volt, de ezek a Mogyoróssy fenti adatával együtt élesen vi60. AÉ. 4. (1870.) 280—282. — Uo. 4. (1870) 139. — Uo-. 5. (1871) 11—14. Uo. 7. (1873.) 121—122. — Uo. 277—2(79.. - Uo. 9. (1875) 159—161. — Uo. 11. (1877) 132-133. Uo. (1885.) 223—225. 61

. AÉ. Ill (1870) 280-282. - Uo. V (1871) 11-14. 62. AÉ. VII (1873) 121-122. 63. AÉ V (1871) 12. 64. Haan Lajos, Regeszták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből. Évk. X. (1870) 67. 65. Uo. 69.