Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

tudtuk, hogy kézirata elveszett. Most viszont Kassai István szerint előkerült, s a gyűjteményünkben az E. 91.5.1. leltári számon megtalálható. Erkel Sándoréra emlékeztető kézírásban maradt fenn. A szerzőség kérdése már csak azért is vitatható, mert Erkel Sándor Jeligéjét is éppen az említett kórus adta elő 1867. decemberében. A mű csekély terjedelme ellenére bővelkedik ötletgazdag megoldásokban. Harmóniai téren feltűnő változatosságot mutat.

229 Erkel Ferenc ismeretlen darabhoz az 1850-es évtized folyamán készített vázlatát őrzi szoprán és bariton szólamra az E. 91.41.1. számú kotta. A töredékes Duettino-nak 15 üteme ismert. Stílusa áradóan lírai.

230 Népsztnmü-zenék Erkel autográf)

ai közül a múzeum kéziratai között szerepel öt dal énekhangra, zongora kísérettel, E. 91.35.1. leltári számon. Tartalmában is újdonságot rejtő kéziratról van szó; ezek a dal-átiratok nem szerepelnek a régebbi Erkel-irodalomban! Ezek eredetileg az 1844. júliusában bemutatott A zsidó című népszínműben kaptak helyet. A kézirat szerint hat dal átiratát tervezte Erkel. A feliratot és a kulcsokat a hatodiknál is kijelölte. Vélhetően kiadásra szánta a dalokat, mint korábban a márciusban színre vitt Két pisztoly melódiáit, melyek augusztusban meg is jelentek. A kottapapír alapján azonban az a valószínűbb, hogy nem ekkor, hanem a darab 1853-as felújításakor készíthette el ezeket az átiratokat. A népszínmű partitúrájához képest akadnak eltérések, főként a kíséretben, melyet hangszerszerűbbé alakított át a mester.

231 A dalok sorrendje: 1. Nincsen kedvem... 2. A Duna, A Tisza... 3. Deres afü. 4. Elmehetsz drága madár... 5. Amely leány... Azt, hogy a befejező dal melyik lehetett volna, csak találgatni lehetne. Operák Az összes Erkel-operához találhatók kéziratos kották a gyűjteményünkben. Ezek segítségével sok esetben pontosíthatók az adott művek keletkezésének körülményei. 59