Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

ilyen vázlatok is.

266 Anonym-1 tevékenysége viszont pusztán a másolásra korlátozódott. Meglévő vázlataink esetében a hangszerelésben nem vett részt. Az további vizsgálatok függvénye, hogy az opera egészére is igaz lehet-e ez a megállapítás. A fogalmazványok keletkezésének tipikus sorrendje: Erkel Ferenc megírta a vokális és részben hangszeres szólamokat, melyeket fia kiegészített az ő utasításainak megfelelően, végül a teljes anyagot Anonym-1 tisztázta le. A Bánk bán keletkezése tehát egy bonyolult, soklépcsős folyamat eredménye. Jóval körülményesebb és összetettebb módon ment végbe, mint ahogy azt a partitúra önmagában sejtetné.

267 A keletkezés alaprétegét képviselő legkorábbi autográf őspartitúra-fogalmazványokon kívül az E. 91.44.1. [a.], s az E. 91.44.2. [i.] jelzetek további három bifóliónyi anyaga is az I. felvonás E-dúr együtteséhez készült. A hangszerelés változásai (például: első hegedű, cselló) az Erkel Gyula írásában fennmaradt E. 91.44.2. [i.] számot viselő fogalmazványon követhetők nyomon. Ezt, valamint az E. 91.44.1. [a.] számú kotta másik két dupla fóliójának, részben autográf, részben Erkel Gyula írású énekszólamait és partitúravázlatát felhasználva készíthette el Anonym-1 a végleges fogalmazványt. A végső formába öntést tehát itt legalább két másik, időben jól elkülönülő partitúra-réteg előzte meg.

268 Az E. 91.44.2. [j.] jelzetet viselő kézirat két bifóliónyi partitúrarészlet, mely Melinda - Ottó I. felvonásbeli kettőséhez készült. Az énekszólamokat Erkel Ferenc, a többi részt Erkel Gyula írta. Lehetséges, hogy a hangszerelést is ő végezte több-kevesebb önállósággal. A tisztázat jellegű fogalmazványtalán a fúvós-instrumentáció megváltozása miatt maradt ki a végleges partitúrából.

269 Az E. 91.44.1.[b.] számú dupla fólió Bánk I. felvonásbeli jelenetéhez készült, közvetlenül a végleges verzió előtti állapotot mutatja. Ez is Erkel Gyula írásában maradt fenn, Erkel Ferenc utólagos javításaival. A partitúrából valószínűleg utólagos korrekció miatt maradt ki.

270 Az E. 91.44.1.[c], és E. 91.44.2. [k.] számot viselő három bifólió az I. felvonás fináléjához tartozó partitúrafogalmazvány. A „Tenor" szólam-megjelölésű, amely az első partitúra-alaknak tűnik, teljesen Erkel Gyula írása. A másik kettő zenei anyaga összetartozik, s részben az előbbi tisztázata. Eredetileg ezeket szánhatták a végleges partitúrába. Az énekszólamok írását Erkel Ferenc kezdte el. Tőle származnak az előjegyzések, s néhány egyéb utasítás is. Arról, hogy átnézte fia munkáját, piros ceruzás javításai tanúskodnak. A többi részt viszont Erkel Gyula írta. Arra, hogy miért maradtak ki a partitúrából egy utólagos bővülés ad magyarázatot: az „Óh szép Melinda, ne 69