Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

A legkorábbi réteget az E. 91.44.1. [a.] számú

256 két dupla fóliónyi autográf (8. fotó), s egy ettől független, E. 91.31.1. jelzetű, félbevágott lapon megtalálható anyag képviseli. Az E. 91.44.1. [a.] vázlat Erkel Ferenc saját oldalszámozását viseli 13-20 között, tehát egy folyamatosan írt Bánk bán -kotta részét alkotta. Ezt az autográf kottát tekinthetjük a véglegest megelőző őspartitúra-fogalmazványnak. A 20. oldal már üres, s az előbbi kettő is csak részben kidolgozott. Lehet, hogy akkor a zene írásával csak eddig jutott el a szerző. A fogalmazványok az I. felvonás együttesének E-dúr szakaszához készültek. A nyitójelenet rövidebb volt a majdaninál. Azt, hogy mi hiányzott belőle a Keserű bordal-on kívül, csak találgathatjuk. Hangszerelése, az énekszólamok koloratúráival együtt, jóval egyszerűbb faktúrájú megoldásokat mutat, mint a végleges. Egy korábbi hangzásideál jegyében fogant. A színre került verzióban megnőtt a fúvósok szerepe, összességében pedig differenciáltabbá, többrétegűvé, színesebbé vált a hangzás. Az ilyen jellegű, alapvető eltérések megint csak sokévnyi távolságról tanúskodnak.

257 A legkorábbi partitúradarabokkal azonos papíron lévő, egyoldalnyi autográf vázlat tartalmazza a Bánk bán Előjáték-inak csonka részletét. Ez a kétsoros szisztémában lejegyzett zongora-fogalmazvány az opera bevezetésének egyetlen ismert szerzői kézirata, minthogy a partitúrában egy Erkel Sándor által, jóval a mű 1860-as befejezését követően készített tisztázat kapott helyet. Összevetve a három különböző forrást (az 1861. évi kivonatot, az Ms. mus. 5/1. partitúrát és a múzeumi fogalmazványt), látható, hogy a zongorakivonat és a kéziratos fólió inkább őrzik Erkel Ferenc eredeti elképzeléseit, mint az Erkel Sándor írásában ránk maradt alak.

258 Az E. 91.31.1. számú, félbevágott fólió rectoján kapott helyet az Előjáték részlete, a verson pedig egy ismeretlen 16 ütemnyi, 2/4 metrumú, d-moll Allegretto tempójelzésű zenei anyag. Előbbit ceruzával áthúzták, nyilván csak az Allegretto miatt tartotta meg ezt a lapot a mester. A két rész szoros egymásutánja és a hangnemiség alapján felvetődhet, hogy ezt a - stílusa terén meglehetősen konvencionális világot képviselő - számot szánhatta eredetileg a felvonást megnyitó jelenet kezdetére Erkel.

259 Fontos és inkább notációs természetű, mintsem karakterbeli eltérés a későbbi megfogalmazásban az Előjáték pontozott alapképlete. Alapvető különbséget jelent ritmikai téren, hogy helyette eredetileg átkötéses, harmincketted-mozgású ritmusformula szerepelt a kéziratban. Időbe telt míg Erkel 67