Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Sabján Tibor: Bögrés szemeskályhák az Alföldön

alakú előlappal ellátott szemet is bemutat, melyen négylevelű rozetta és más bevágások is láthatók, a minták összhatása talán emberi arcot idéz (2. kép 12.). Az alföldi kályhák iránt korán megnyilvánuló szakmai érdeklődés legfőbb oka az, hogy a különböző földmunkák során nagy számban kerültek elő bögre alakú szemek, melyeket még a XIX. század második felében azonosítani tudtak az öregebb emberek (3. kép). Madarassy László 1870-ben egy régészeti levélben számol be a bögrék rendeltetéséről: „A banyakemence oldalán az edények szájjal kifelé valànak; használták pedig arra, hogy krumplit, almát stb. sütöttek benne és azt tartották, hogy a szobát is jobban bemelegíti, mert természetesen a meleg hamarabb keresztül is jött az ily cserépedényeken, mint a vastag sárfalon." A XX. század elején Bátky Zsigmond és Kovách Aladár a sárközi Decsen talált egy álló bögrés szemes-kályhát. Ennek használatáról Kovách így ír: „Láttunk egy eredeti régi kályhakemencét; érdekesek a kályha szemek, melyek kisebb köcsög vagy inkább tán bögre alakúak s úgy vannak össze és besározva a kemence oldalába, hogy szájnyílásuk kifelé van. Az egész kályhakemence olyan, mint a parti fecskék telepe a magas agyagpartban. Az öreg szüle mutogatta, hogy, ha az ember keze 3, kép. Egy gazdagabb felépítésű alföldi kályha fázik, hát csak a lyukakba kell be- e

\vi rekonstrukciója (SABJÁN 2001. 292. 5. kép) dugdosni, pompásan felmelegedik. Csakugyan igaza volt; jó meleg áradt ki a lyukakból." A beszámolókat több kisebbnagyobb közlemény követte, melyekben múzeumokban őrzött kályhaszemeket mutattak be. Ezekben már próbálkozások is vannak egyes csempék funkciójának, illetve pozíciójának megállapítására. Az oromcsempék és a hagyma alakú szemek tekintetében jó elképzelésekkel. A század eleji beszámolókat a két világháború között megindult faluásatások tapasztalatai egészítik ki. Ezekben már a kályhák alaprajza is megfigyelésre kerül, sőt az omladékokban előforduló kályhaszemek típusait és hozzávetőleges darabszámát is közlik az ásatok. Papp László írásban próbálja felvázolni a szemek elhelyezkedésére vonatkozó elképzeléseit. 65