Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Sabján Tibor: Bögrés szemeskályhák az Alföldön

Tál alakú kályhaszemek négyzetes szájnyílással Az alföldi leletanyagokban mindig szerepelnek más kályhákból származó idegen eredetű csempék vagy töredékek, így néha tál alakú szemek darabjai is. Szentkirályon csak bögrékből készültek a kályhák, tál alakú szemnek csak egy-két töredéke keveredett az anyagba. A Kecskemét környéki ásatások több házának elkülönítve közli a csempeanyagát Papp László. Ezekben a kályhaomladékokban a különböző bögrés típusok között nem szerepelnek tál alakú kályhaszemek. A tiszántúli Túrkeve-Móricon azonban a házak omladékában egy-két tál alakú kályhaszemet is megfigyelt Méri István. Sajnos a beszámolóból nem tudható, hogy ezek a mázas és mázatlan szemek hozzátartoztak a bögrés kályhákhoz, vagy egy-két gazdagabb kályha omladékaként kerültek elő. A mázas szemek töredékei egyértelműen arra utalnak, hogy ezek nem a bögrés kályhákhoz tartoztak. Szabó Kálmán egy lakiteleki kályha omladékában talált szemekből közöl rekonstrukciót. Ebből megtudható, hogy a gazdagabb kivitelű kályhában a bögrék mellett tál alakú szemek is voltak. A cipós és mérműves előlapú szemek nem egy egyszerű bögrés kályhához tartoztak, hanem egy másik nagytáji kályhát képviseltek (2. kép 10.). Hagyma alakú szemek tornyocskákkal A zombori múzeum kályhaszemei között több olyan Bács-Bodrog megyei hagyma alakú példány is volt, melyek tetejét keresztrózsára emlékeztető kis tornyocskák díszítették. Ezeknek a szemeknek a vállára nagyobb lyukakat vágtak, amiből arra kell következtetnünk, hogy a szemeknek - ellentétben a szokásos hagyma alakú társaikkal - aljuk is volt. Az, hogy ezeket a szemeket külön kell-e tárgyalnunk a tipikus hagyma alakú szemektől vitatható, bár annyit megjegyezhetünk, hogy a velük együtt közölt tornyos oromcsempék is azt mutatják, hogy ezen a területen a bögrés kályháknak tájilag eltérő vonásai lehettek (2. kép 11.). Bögrés szemek mérműves előlappal Igaz hogy ritkán, de a különböző ásatási anyagban megtalálhatók olyan bögrés kályhaszemek, melyek száját mérműves előlappal zárták le. Ezek szemmel láthatóan díszesebb kályhák tartozékai lehettek, készítőik így próbálták az általuk ismert egyszerű, korongolt szemeskályhát gazdagítani, előkelőbbé tenni. Főleg a Kelet-Dunántúlon gyakori, hogy a bögre alakú szemeket áttört mérműves előlappal díszítik. Ezek mintázata leginkább rozettás jellegű, késsel bevagdalt vagy csillag, illetve kereszt alakú nyílást formázó. Ritkán a háromszög alakú bögrének is van előlapja. Például Bátky Zsigmond egy gyűrűkkel berakott szájú példányt közöl, 1904-ben írt cikkében. Ugyanitt egy téglalap 64