Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)
Holl Imre: Középkori kályhacsempék: Egy 120 éves kutatási terület
A hazai jellegüket azért hangsúlyoztam, mert bár nem gondolok arra, hogy ezt az ormos csempe-formát nálunk találták fel, mégis megoldása nem volt valamilyen külföldi rangos műhely csempéjének másolása. A fejlődésben élenjáró svájci mesterek kályháin a XIII. század második felétől kezdve a XIV század második feléig alkalmazták már háromszögű oromcsempéket, de ezek díszítése a szokásos - a másféle csempéken is alkalmazott figurális plasztika (és ennek megfelelően a háromszög tetejét is női fejjel zárták). E megoldás mellett az egész XIV század folyamán egy másféle oromcsempe formát használtak: felfelé gótikus ívben záródó megoldást. Utóbbinál már áttört rácsként a mérművesdíszt alkalmazták, a csúcsíves ablakok megoldását átvéve. Az egyenlőszárú háromszögforma, belül mérműdísszel az európai anyagban nagyon ritka, a XV század második évtizedében Csehországban és Morvaországban csupán egy-egy példája tűnt fel, de ezek sem a budai megoldást mutatják. Legújabban Passau felső várának egy kályháján találkozunk háromszögű, áttört mérműves csempékkel (a „XV század első felében"), egészen másízlésű stílussal. A budai-visegrádi oromcsempék országos hatásának magyarázatát az adja, hogy az udvar számára dolgozó kályhás mesterek több esetben szállítottak más megrendelésre is: vidéki kolostorba, főurak és rangosabb nemesek váraiba, falusi kúriájába. A gyakori dunántúli esetek mellett (a Zsigmond korból öt esetet soroltunk fel) az Alföld csupán Baracs úriházával szerepel eddig (a II. csoport nyéki műhelyéből). 14 Az utóbbi kúriából ráadásul a következő korszak egyik budai kályhájának töredékei is előkerültek: a lovagalakos kályha darabjaiból. Ez a dunántúli várakban gyakrabban megtalálható (valószínűleg Erzsébet királyné és V László párthíveinek, ligájának király hűségét reprezentálva), az Alföldön ritkább (délebbre Bátmonostor és a bácsi püspök várából ismertek). 15 De a királyi paloták számára tervezett kályhák mellett számolnunk kell valamivel egyszerűbb, a polgárok és főurak városi házába készített kályhákkal is. Ma még ezekből keveset ismerünk, de például Budán már eddig is több eset - egyik típusa a XIV század második felében, a másik talán valamivel később - található, ahol egyenlőszárú háromszögű oromcsempéket használtak (I. t. 5-6. kép). 16 Ezek egészen eltérő stílusúak, ráadásul köztük olyan megoldással is találkozunk, ami egy dél-csehországi kályhán is megtalálható (I. t. 7. kép). 17 Az utóbbi példák azonban az eddig általunk ismert anyag alapján nem játszottak olyan döntő szerepet a későbbi vidéki fazekasság esetében, mint a királyi udvar kályhái - hiszen kevésbé terjedtek el. A Felvidékről legújabban közölt 18 gazdag zöldmázas csempesorozatban (XV század utolsó negyede?) is találunk két háromszögű oromcsempét. Egyiken a középső rozettát hatágú szerkesztés tölti ki, de már nem áttört kivitelű. A budai-visegrádi oromcsempék közvetlen hatása mutatható ki egy Baranya megyei (Nagybodolya) mázatlan oromcsempén. 19 A háromszögű alakban azt 15
