Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Holl Imre: Középkori kályhacsempék: Egy 120 éves kutatási terület

kitöltő kör, benne sokszögű csillag, közepén kis körben négy karéj látható: bár már erősen sematizált és lapos rajzú, mégis az egyik budai Zsigmond-kori típus hatását mutatja. Nagyon rövid fiókrészét csak egyenes lécek képezik, ezért valószínűleg már a XVI. század elejére kell kelteznünk. A háromszögű oromcsempék eddig eredeti alakjukban az Alföldön Nyársapát példányaival szerepelnek. Az itteni 15. ház egyik kályhája

20 színesmázas megoldásával maga is ritkaság, egyik oroszlános csempéje az udvari kályhák ismeretére vall. Ugyanakkor az oromcsempe itt is a régies megoldást követi, bár gazdag belső rajza és az áttört részletek már távol állanak a régiektől, és a népies mintakincs irányába viszik díszítését (П. г. 8. kép). De ugyanitt egy másik, már mázatlan oromcsempe fejezi be ezt az átalakulást: még azonos befoglaló elv - háromszögbe írt kör -, de már plasztika nélkül a síklapot áttörő éles rajzú faragás. Körzőszerkesztéses rajza a fafaragó mesterek sok évszázados, mindenütt elterjedt megoldásainak egyik szép, igényes változata (II. t. 9. kép). A korábbi igényes kályha a kúria gazdájának rangját követte az 1500-as évek körül: a második egyszerűbb kályha már jóval későbbi lehet (XVI. század közepe?). A budai típusú oromcsempéknek ugyancsak a népies faragómesterek stílusában készített másféle változata a Dunántúlon szélesebb körben mutatható ki. Szép példája Alsórajk-Kastélydomb ásatásból ismert.

21 A XVI. század közepén elpusztult falu többhelyiséges, pincés házából előkerült vörös, mázatlan csempék olyan kályhához tartoztak, mint amit már Külsővat esetében korábban rekonstruáltak.

22 A háromszögű oromcsempéknek két variációja van: egyiknél felül hangsúlyozott kettős kúp zárja, stilizált fejjel (szemek, száj, orr), a másiknál e nélkül (I. t. 4. kép). A háromszögbe írt kört széles rovátkolt sáv képezi, belül lekerekített kivágásokkal áttört csillagmotívum, legbelül újabb kör ötleveles rozéttával. A befaragott áttörések miatt hatása a sík előlap ellenére rokon jellegűvé teszi a régiekkel. A külsővati kályha a XV század második felében készült, és tulajdonosának udvari kapcsolata is ismert: a többi evvel párhuzamba állítható kályha is nemesi kúriákban állhatott. A már előbb említett alföldi ormos csempékkel szemben ez még méretében is hasonló a régi előképekhez (M.: 39,5 cm; Buda m.: 38,8 cm és 35 cm). Később a méretek egyre kisebbek. Amíg előbbi példáink esetében az udvari műhelyek régi oromcsempéinek közvetlen hatása még jól érezhető, a továbbiaknál ez már alig látható. Pécs városából egy mázatlan csempét közöltek a középkori város központi részéből.

23 Ennek első sík lapján a mély ékvágással kifaragott díszítés az előző közép- és nyugat-dunántúli csempék továbbalakított megoldása, még inkább geometrikus, sematizált módon. Ráadásul a tetején elhelyezett, a csempe síkjából előrehajló gomb egészen más módon kapcsolódik (II. t. 11. kép). Nagyon rövid fiókrésze is késői keletkezésre vall: magam inkább a XVI. század közepére-második felére keltezném. 16