Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

mutatják a Matuszov kurgánból és Békéscsaba-Fényesen előkerült lemezkorong végű arany hajkarikák. A szkíta jellegű kultúra kezdeti időszakából származnak a Gáva-Szincselő parton lelt gombos végű darabok is, amelyek társaságában díszítetlen, félkör átmetszetű öntött bronz karperecek voltak. A Szentes-vekerzugi 53. sírban talált három, balkáni típusú madár alakú bronzcsüngő, a 30. és a 115. sír mellékletei között lévő, szintén balkáni eredetű korong alakú bronz fibulák a Kr. e. VI. századra adják meg a velük együtt előkerült hajkarikák korát. A szaniszlói/ Sanisláu temető leletei pedig arra nyújtanak bizonyítékot, hogy még a Kr. e. V században is tartott az Alföldön a hajkarikák divatja. Ezek az ékszerek annyira jellemzően csak az Alföld-csoport népének viseletére voltak jellemzőek, hogy a Kárpát-medence más tájain, így Erdélyben, a Dunántúlon előkerült néhány hajkarika az Alföldről juthatott oda. Az Alföld-csoport emlékei között található állatstílusú ötvösmunkák sorába tartozik még a Mezőkeresztes-Zöldhalompusztán az aranyszarvassal együtt talált láncon lévő oroszlánfigurák. Ezeket aranylemezből formálták ki, majd hüvelyre forrasztva, a nyolc szálból font aranyláncra húzták őket. A lánc két hosszúkás, halfej alakú hüvelyben záródik. Az oroszlánok, halak alakja, a fonott lánc a szkíta ötvösségnek, a végső soron elő-ázsiai eredetű, a Kr. e. VIII. századtól igen hosszú ideig használt formakészletébe tartozik. A késő szkíta kori emlékanyagnak nagyon érdekes darabja a Békéscsabán talált arany ötvösmunka. A vékony aranylemez formája halra emlékeztet. Hátát négy, domborított kúpos bütyökből álló függőleges sor, fejét ferde vonalkázás díszíti (14. kép). Hal formájú aranylemezek a szkíta és a trák művészet munkái között egyaránt előfordulnak. A békéscsabai példány díszítő mintái is megfelelnek a szkíta és a trák ötvösműhelyek stílusának. Mindkét művészeti kör kidomborodó motívumokkal, kúpos és kerek bütykökkel hangsúlyozta a meseszerű lények, állatfigurák hátát. Ilyen 14. kép. Aranylemez képzeletbeli lényt ábrázolhat a békéscsabai aranylemez is. A dísztárgy halmotívum gyakori eleme a szkíta állatstílus jegyében Békéscsabáról fogant alkotásoknak. A víz jelképe ez, s így beletartozik abba a világképbe, amelyet a művészet az állatalakon át megeleveníteni kívánt. Számba véve az Alföldön, s a hozzá kapcsolódó tájegységeken napvilágra került, állatokat ábrázoló, állat motívumokkal díszített tárgyakat, kitűnik, hogy azokat az életnek szinte minden területén használták. Átszőtte tehát az alföldi népesség mindennapjait az a hitvilág, amely ezeknek a tárgyaknak, díszítő motívumoknak a megformálására a szellemi ösztönzést adta. Mágikus jelentősége volt az állatstílusú művészet minden alkotásának. Készítőik, használóik pontosan ismerték az ábrázolás értelmét. A stilizált, elvontnak látszó részletek sem a realista, természethű ábrázolásmódtól való hanyatlást jelzik, hanem 29