Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

olyan jelképrendszer alkalmazását, amely akkor mindenki előtt ismert volt. Az Alföldön tehát olyan népesség élt, amely az eurázsiai sztyeppéi térségben született állatstílusnak nem csak néhány tárgyát vette át, hanem maga is azzal a világképpel rendelkezett, amely ennek az ihletője volt. ÉKSZEREK A szkíta jellegű Alföld-csoport temetkezéseiből napvilágra került ékszer készletek többnyire hajkarikából, karperecből, gyöngysorból állnak. A nyakperec, fibula, csüngő ritka divat tárgyak voltak, mindössze néhány, más népcsoportoktól átvett példány van a női sírok mellékletei között. A legjellegzetesebb ékszerfajta a hajkarika volt, amelyet a társaságukban talált tárgyak tanúsága szerint nők és férfiak egyaránt hordtak. Az állatstílusú művészet alkotásainak ismertetésénél már megemlítettük, hogy ezek keleti eredetű formákat utánoznak. Egyszerű, bronzból öntött, huzalból hajlított darabok is vannak közöttük, de többségük arany, elektron lemezzel bevont, vagy ezüstből készített szép ötvösmunka. Többnyire párosával kerültek elő a sírokból. Néhány hajkarikát tiszta aranyhuzalból formáltak meg. Ilyen, lemez kúpos végű ékszer feküdt a tápiószentmártoni aranyszarvas mellett, de példányaik megtalálhatók a tápiószelei temető és egy hajdúdorogi sír leletei között is. A haj- vagy halántékkarikák másik formáját képviselik a sodrott arany vagy ezüsthuzal, kis kúpos végű darabok. A Szentes-vekerzugi temetőben összesen kilenc sír tartalmazott ilyen nemesfém hajkarikát. A 61. sírban az arany haj karikákkal együtt talált balkáni típusú bronz ívfibula tanúsága szerint a Kr. e. VI. században viselték ezeket az ékszereket. A Kr. e. VII. század közepétől, az egész VI. századon át voltak divatosak a kelet-alpi, közép-dunai hallstatti kultúra területén a függőlegesen rovátkolt, bordázott vagy sodrott díszű, öntött bronz karperecek. Feltehetőleg onnan került el viseletük szokása a Dunától keletre. Ott több alföldi sírból is előkerültek ilyen ékszerek, több esetben gombos végű hajkarikákkal együtt (Békéscsaba-Fényes 39., Heves A/2., Csanytelek 7., Sándorfalva 165., Vámosmikola 48., Tápiószele 379., Törökszentmiklós 90. sír stb.). Az alföldi mesterek remek alkotásai az ártándi vezéri sír kúpos végű arany karperecei. A felületükre forrasztott kis gömbök érdekes, plasztikus összhatást keltenek (lásd előbb 11. kép 4-5.). Fejedelmi ékszer a gazdag ártándi temetkezésből származó aranylemez diadém. Felületét poncolt pontsorokból és domborított virág, líra alakú mintákból összetett gazdag ornamentika borítja. Ezek a díszítőelemek a Kr. e. VII-VI. századi sztyeppéi szkíta kurgánok aranytárgyain is láthatók. A líra alakú motívumot először az iráni díszítőművészet alkalmazta előszeretettel, míg a virág alakú és többszörös kör alakú vonalakból, pontsorokból álló minta a görög aranyművességnek volt kedvelt eleme (11. kép 6.). Több alföldi sírban találtak kerek aranylemez ruhadíszeket (Ártánd: 11. kép 3., Mezőtúr, Szentes-Vekerzug, Mezőcsát). Ezeken kör, rozetta alakú préselt minta van. Ugyanilyen arany ruhadíszek a sztyeppe vidéken számos szkíta kurgánból ismeretesek. 30