Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében

orosháziakkal analóg, csontvázas temetkezésekben talált tárgyakat feltételesen úgy értelmezte, hogy bőr- vagy textil fej díszekre varrhatták azokat. 1977-78-ban Battonya-Vidparton tárt fel Goldman György szkíta kori temetőrészletet. Az első évben hat csontvázas és két hamvasztásos sírt bontottak ki, az 1978-ban folyt munkáról viszont csak annyit tudunk, hogy további hasonló korú sírokat eredményezett. Ezek pontos számáról, mellékleteikről azonban nincs adatunk. A Tégla- és Cserépipari Vállalat bányamunkáihoz kapcsolódóan Nikolin Edit 1984-1987 között folytatott leletmentéseket Békéscsabától délre. A feltárások során több korszak kútjai kerültek elő, köztük két lxl méteres, deszkabéléses szkíta kori is. A kutakból állatcsontok, valamint különböző csésze-, tál- és fazéktípusok mellett egy merítő edény és egy gyékénykosár maradványai is napvilágot láttak. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének mikrorégiós kutatási programjának keretében a megye nyugati részén szkíta kori lelőhelyeken is folytak ásatások. 1992-ben Endrod határában, a Kápolna-halom közelében kerek, közepén cölöplyukas, földbe ásott házat, Ugari-dűlő I. lelőhelyen csontvázas, edénymellékletes gyereksírt tártak fel. Endrőd-Polyák-alján kettős csontvázas temetkezést találtak 1994-ben. Gyulavári-Paradicsom-dűlőben gazdag anyagú gödör részletét bontotta ki Szatmári Imre és Liska András 1993-ban, míg legutóbb 1998-ban Csárdaszálláson, a Szent János-halom közelében került elő egy szkíta kori hulladékgödör két gyermek csontvázával.

23 A megyei nagyberuházások - út-, gátépítés, víz-, gáz-, telefonés egyéb vezetékek fektetése - kapcsán 1995-től megindult, gyakran nagy felületekre kiterjedő leletmentő ásatások eddig csak ez utóbbi gödörrel gazdagították ismereteinket a terület szkíta koráról. Az Alföld szkíta kori etnikumának döntő része bizonyosan helyben marad a kelták Kr. e. IV. század második felében történt megjelenését követően is, és úgy tűnik, békés kapcsolatot alakít ki az új jövevényekkel. Több, a szkíta korban létesült temető használata a kelta korban is folytatódott. Megyénk területén Békéscsaba-Fényesen kelta ízlést tükröző tárgytípusok is előkerültek, Orosháza-Gyopároson 11 kelta temetkezést tártak fel, és a Csárdaszállás-Középszállási homokbánya lelőhelyről ismert kelta sírok szintén felvetik annak lehetőségét, hogy a szkíta kori temető használata nem zárult le a következő időszakban sem. A kelták által nyitott temetőkben is megtalálhatók a szkíta kori hagyomány folytatódására utaló tárgytípusok, illetve rítusok. Gyoma-Egei-halmon a feltárt 22 sírból nyolc esetében volt kimutatható a korábbi tradíció valamely eleme, így a keltáktól idegen zsugorítás, illetve későbronzkori-szkíta kori edénytípusok.

24 Békéssámson-erdőháti-halom lelőhelyen az idősebb sírok közül kettőnek, a fiatalabbak közül háromnak a mellékletei között fordultak elő a megelőző korszakra jellemző kerámiaformák, a temető későbbi fázisának sírjai között pedig kelta mellékletekkel ellátott zsugorított temetkezések is voltak.

25 Párducz a Fehér-tó mellett feltárt településrészletekről megállapította, hogy minden telepgödörben együtt található meg a két korszakra jellemző leletanyag.

26 A szkíta kori etnikum fokozatosan feloldódó kultúrájának nyomai egészen a II. századig követhetőek. 122