Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében

IL A megye északi részén, az egykori szeghalmi, szarvasi, békési és békéscsabai járások területén befejeződött topográfiai terepbejárások kivételes alkalmat jelentenek az Alföld területén a szkíta kori településhálózat vizsgálatára.

27 A következőkben ez irányú kutatási eredményeinket foglaljuk röviden össze.

28 A felmért, összességében mintegy 300.000 hektárnyi terület természetföldrajzi szempontból két nagyobb tájegységre tagolódik. A megye északi része a Körösökvölgyére esik. A szabályozásokat megelőző időben a Sebes-, a Fehér-, a Fekete-, a Kettős- és Hármas-Körös, illetve a Berettyó medrei sűrűn hálózták be a területet. A tartósan vagy időszakosan vízjárta medreket a szántóföldi művelésre rendkívül alkalmas mezőségi talajjal borított hátak kísérik, míg az időnként elöntött lapályokon szikesek alakultak ki, amelyeket legelőként, kaszálóként hasznosíthattak a terület lakói. Az ártéri erdők a vadászathoz, a folyók, mocsarak a halászathoz, pákászathoz biztosítottak kedvező feltételeket. Az egykori szeghalmi járás teljes területe, a szarvasi északi és nyugati, a békési és békéscsabai járások északkeleti része tartozik a Körösök-völgyéhez. A Körös-medencétől délre találjuk a Békés-Csanádi-löszhátat, Békés megye területének másik természetföldrajzi egységét. A más néven Mezőségnek nevezett térség átlagosan 2-3 méterrel magasodik a Körös-völgy fölé. A tájegység kialakulásában a Maros játszotta a legfontosabb szerepet, amely a jégkorszakban jelenlegi medrénél jóval északabbra, a Köröstől délre, azzal párhuzamosan folyt; fokozatosan délre húzódó ágai hordalékuk lerakásával alakították ki a térség mai képét. Az egykori Maros medrek javarésze a szél munkájának következtében betemetődött, de jó néhány - hosszabb-rövidebb szakaszon - ma is jól követhető.

29 A holocéntól kezdve folyóvízben rendkívül szegény Mezőség területének meghatározó talajtípusa a kiváló termőképességű csernozjom, kis kiterjedésű szikesekkel és az egykori folyami hordalékot jelző homokdűnékkel tarkítva. A szántóföldi művelés lassú térhódítása előtt a löszhátság füves puszta volt. A bejárt területek közül a szarvasi járás délkeleti harmada, illetve a békési és békéscsabai járások délnyugati fele esik a Mezőség területére. A megye legészakibb része az egykori szeghalmi járás területe. A terepbejárások ebben a régióban - szemben a több mint 100 későbronzkori lelőhellyel szkíta kori telepet egyáltalán nem derítettek fel. Az egyetlen korabeli településre utaló biztos adatunk Körösnagyharsányból származik: az Ördögárok átvágása során 1966-ban szkíta kori edénytöredékeket is talált a sánc alatt Patay Pál. Ha feltételezzük, hogy a térségben nagyobb számban léteztek települések a középső vaskorban is, ak- 4. kép. Vaszabla Füzesgyarmat-Kun-ér partról kor ezek bizonyosan csak kisebb, rövid (BAKAY1971. 139., 4. kép alapján) 123