Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)
Nagyné Martyin Emília: Adatok a magyarországi román ortodox egyház történetéhez
románok egyházi ügyeinek intézése. Ebben az időszakban a Nagyváradi Román Ortodox Konzisztórium - az aradi püspökség egyetértésével - Ghenadie Bogoevici budapesti lelkészt bízta meg a magyarországi román ortodox egyházközségek vezetésével. Ekkor rajta kívül összesen négy ortodox lelkész teljesített szolgálatot a magyarországi templomokban: Nicolae Roxin Méhkeréken, Vasile Bele< Kétegyházán, Simion Cornea Battonyán és Petru Biberea a gyulai kisrománvárosi templomban. Mivel ezek a papok idősek voltak és számuk sem volt elegendő a tizennyolc parókia teendőinek ellátásához, a hívek - Siegescu kormánybiztoshoz és Bogoevici egyházi vezetőhöz folyamodva - kérték a kormánytól romániai lelkészek alkalmazását az üres lelkészi posztokra, valamint anyanyelvű egyházi kiadványok beszerzésének lehetőségét. Mivel a folyamatosan megismételt kéréseket a hatalmon lévők nem teljesítették, és Zubkovics György budai szerb püspök sem vállalta a román egyházközségek felügyeletét a nagyszebeni érsek 1923. évi kérésére, a papok kénytelenek voltak erőfeszítéseket tenni önálló püspökség megalakítására. Az önálló magyarországi román ortodox püspökség létrehozásának igénye már 1925-ben megfogalmazódott. Ezt mai helyén, a gyulai nagyrománvárosi, Szent Miklós tiszteletére szentelt templom szomszédságában, az akkori Maróthy téren (később Groza park, ma Szent Miklós tér) akarták létrehozni. A püspökség és a szintén tervek közt szereplő görögkeleti teológia épületét az egyházi alapítványok jövedelmeiből, illetve a budapesti Gozsdu Alapítvány részét képező bérpalota bevételeiből kívánták megteremteni. 29 A rendezetlen viszonyok megoldását kereső lelkészek végül 1927-ben kezdeményezték a püspökség felállítását. 30 Erről a korszakról részletes jelentéseket és vizsgálati anyagokat tartalmazó levéltári dokumentumok állnak rendelkezésünkre. A miniszterelnökhöz intézett levél indoklásában a hívek megbízottai Ghenadie Bogoevici budapesti lelkész és Alexias György egyházbizottsági tag kiemelik, hogy a görögkeleti egyház autonóm, ezért nem fogadható el, hogy a leendő papság idegen országban kap teológiai képzést és más ország püspökétől felszentelést. A tarthatatlan helyzet következményeként a baptizmus térhódítása figyelhető meg több (pl. Méhkerék, Körösszakái, Körösszegapáti, Csorvás) román közösség körében. 1927. október 11-én került sor az ortodox egyházközségek értekezletére, amelynek keretében megfogalmazódott a román esperesi adminisztrátor megválasztásának és az egyházmegyei konzisztórium felállításának igénye. Az értekezletről távolmaradt Ghenadie Bogoevici, megbízott egyházi vezető, jelen voltak viszont az ebben az időszakban hivatásukat teljesítő lelkészek (Vasile Bele< kétegyházi, Toma Ungureanu gyulai, Simion Cornea battonyai és Gheorghe Buha magyar-csanádi papok) mellett az ügy mellé álló világi képviselők. Nem képviseltették magukat a budapesti, körösszegapáti, mezőpeterdi és pusztaottlakai parókiák. Az értekezlet végeredményeként, a megbízás hiánya miatt határozatot nem hoztak. Megválasztottak viszont egy hattagú bizottságot, amely felhatalmazást kapott az egyház rendezése ügyében a kormánnyal való tárgyalásra. A tárgyalás céljaként az egyházi vezetés megszervezését, az esperesség és konzisztórium felállításához szükséges engedély megszerzését, illetve ezek anyagi vonzatának biztosítását határozták meg. 74
