Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagyné Martyin Emília: Adatok a magyarországi román ortodox egyház történetéhez

naptár szerintit is. A törvény a király jogaként határozta meg az egyházi tisztségviselők funkciójukban való megerősítését, valamint az egyházi gyűlések elnapolását. A katolikus egyház mellett az ortodox egyház is részt vett a törvények elleni küzdelemben, a román és a szerb egyházak ugyanis igyekeztek megőrizni autonómiájukat, és nem kívántak beleszólást adni a magyar államnak az egyházi ügyekbe. A mai Magyarország területén működő ortodox egyházközségek megalakulásának időpontjára vonatkozóan csak hozzávetőleges adataink vannak. Az adott egyházközségek történetének feldolgozásához a jövőben nagy segítséget nyújthatnak a templomokból a püspökség épületébe hosszú távú letétként átkerült, folyamatos levéltári feldolgozás alatt álló egyházi iratok, jegyzőkönyvek, anyakönyvek. Az egyházközségek létrejöttének kro2. kép. Márk János méhkeréki román parasztgazda családja körében a XIX. sz. végén (EFM. FT. 14295.) nológiáját, legfontosabb adatait a vármegyék monográfiái és Teodor Mimrä<, néhai püspöki vikárius kötetének információi alapján ismerjük (2. kép). Karácsonyi János 1659-re teszi a gyulai román egyházközség létrejöttének időpontját.

4 A kétegyházi román ortodox közösségnek már 1716-ban volt lelkésze.

5 A darvasi egyházközség létrehozása igen korán, az 1720-as években ment végbe.

6 Körösszegapátiban román ortodox közösség létéről 1740-től vannak adataink.

7 A levéltári adatok szerint a magyarcsanádi románoknak már 1774ben volt ortodox templomuk.

8 Sarkadkeresztúron 1779-ben működött ortodox templom, melynek papját 1758-ban szentelték fel.

9 Egy 1759-es feljegyzésből megtudhatjuk, hogy ebben az esztendőben a körösszakáli templom lelkésze Ilié Сатрап volt.

10 A méhkeréki románok 1773-ban kötötték meg szerződésüket Bordás János lelkésszel,

11 Mezőpeterden pedig 1768-ban Vartolomeu lelkész szolgált.

12 A vekerdi ortodox fatemplom első említése 1779-ből való,

13 Battonyán az első ortodox fatemplom 1784-ben épült a Szárazér partján,

14 a békési ortodox lakosság (görögök, örmények, románok) 1783-89 között építtettek maguknak templomot, az első békési születési anyakönyv pedig 1788-ból datálódik.

15 A ma is működő zsákai templom 1791-ben épült,

16 de feltételezhetően nem ez volt az ott élő románság első temploma. Békéscsabán 1821-ben kezdett egyházi közösséggé szerveződni az ottani görög és macedoromán lakosság,

17 holott románok jelenlétére már 1744-től vannak adataink. Ez azzal magyarázható, hogy a békéscsabai románok a békési, illetve kétegyházi parókiákhoz tartoztak. A gyulai kisrománvárosi hívek saját parókiát hoztak létre 1834-ben,

18 s ekkor kezdték el különálló templomuk építését is. A Gyuláról áttelepült csorvási románok 1893ban kérvényezték a csabai parókiához csatolásukat,

19 mivel a származási helyük ortodox istentiszteleteinek látogatása a távolság miatt nehézkes volt. A budapesti görögkeleti románok 1900-ban alapították meg önálló egyházközségüket, addig 70