Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagyné Martyin Emília: Adatok a magyarországi román ortodox egyház történetéhez

a görögök, macedorománok és románok közös egyházközséget alkottak.

20 A pusztaottlakai parókia a kétegyházi filiáléjaként működött, 1907-ben külön kápolnája volt, majd 1913-ban vált önállóvá.

21 Az eleki román lakosság csupán 1934-ben alapította meg ortodox egyházközségét, 1920-ig az ottlakai (ma Grániceri, Románia), majd a kétegyházi parókia filiáléjaként működött.

22 Itt kell említést tennünk arról, hogy néhány bihari településen (Bedő, Pocsaj, Nagyléta) az ortodox románok letelepedésük után néhány évtizeddel, a XVIII. század második felében áttértek a görög katolikus hitre. A hajdúdorogi püspökség 1912. évi felállításáig a nagyváradi görög katolikus püspökséghez tartoztak, így addig a szertartások nyelveként a magyar és a román egyaránt szerepelhetett. A nagylétai és pocsaji román görög katolikusokat az 1910-es években, a bedőieket pedig 1936-ban csatolták a hajdúdorogi egyházmegyéhez. Az 1920-as évektől a görög katolikus román parókiákon szolgálatot teljesítő papok helyét magyar papok vették át, s ezzel a magyar nyelv lett az általános a szentmiséken és a hittan tanításában egyaránt, ami - a nyírségi román görög katolikus közösségekhez hasonlóan - jelentősen hozzájárult a román anyanyelvű lakosság identitásvesztéséhez. Az ortodox egyházi autonómia lehetőséget teremtett arra, hogy az egyház irányító szerepet töltsön be a művelődés minden területén. Ebben nagy szerepük volt az egyházi központokban képzett lelkészeknek, tanítóknak, akik történeti, irodalmi, publicisztikai, kiadói és tényleges szervezői munkát végeztek. Az egyház révén, a lelkészek közvetítésével az alföldi ortodox közösségekhez eljutottak az ortodox szellemi központok (Nagyvárad, Temesvár, Budapest, Nagyszeben, stb.) kiadványai, folyóiratai, újságjai. A jelentős egyházi személyiségek közül elsőként a gyulai születésű Moise Nicoarä

23 (1785-1861), hányatott sorsú, 13 európai nyelvet ismerő filozófus, nyelvész, költő tevékenységét említjük meg, aki komoly szerepet vállalt a bánáti és Körös vidéki románok egyházi és kulturális egyenjogúsításáért, a szerb hierarchia alóli felszabadításáért. Tagja volt annak a delegációnak, amely az aradi román püspök kinevezését kérvényezte a bécsi udvarnál. Neki köszönhető, hogy 1822-ben megalapítják az aradi teológiát és, hogy 1829-ben Nestor Ioanovici személyében román püspököt választanak (3. kép). A jeles egyházi személyiségek között említhetjük a szintén gyulai származású görögkeleti lelkészt, írót, publicistát, David Vonigat

24 (1867-1933), aki több egyházi kötet szerzője, a Gyulán megjelenő Lumina című folyóirat szerkesztője, több román újság munkatársa volt. Nyolc kötetes teológiai lexikont állított össze, amely mindmáig kiadatlan maradt. A kétegyházi születésű görögkeleti lelkész, Iosif loan Ardelean

25 (1849-1920) egyházi kötetei mellett nagy jelentőséggel bír 3. kép. Moise Nicoara (BERÉNYI 1990. 26) 71