Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagy László–Cs. Szabó István: A Békési Református Egyházmegye múltja és jelene

1879-ben 10 öllel megemelték, így igazi „sugártorony" lett. Orgonáját 1938-ban Papp Zsigmond helyi presbiter tervezte és készítette. A 3 haranggal ellátott, copf stílusú, műemlék jellegű templom környékét 1938-ban parkosították. 1940-ben 8800 lelkes anyaegyház volt. GYULA - A hódoltság után idetelepült reformátusok a török fürdőt kapták meg ideiglenesen templom céljára. Kijavítására 1742-ben kértek engedélyt, s később ehhez haranglábat is építettek. 1790-ben telekcserével sikerült az egyháznak megszereznie a mai templom építése céljára az addigi parókia melletti két házhelyet. Az új templom felszentelésére 1795 szeptemberében került sor (6. kép). Az 1801. július 3-án támadt tűzvészben a város nagy részével együtt leégett. Elenyésztek az úrasztali edények, az anyakönyvek és az irattár is. A helyreállítást Czigler Antal építész végezte. 1804-ben épült újjá a DNY-i homlokzati torony. 1820-1821-ben történt meg a templom ÉK-i végének bővítése. Ekkor épült ide a karzat is, melyre 1824-ben helyezték el az orgonát. 1857ben oldalcsarnokkal bővítették a templomteret. Az orgonával és két haranggal ellátott, késő barokk stílusú, műemlék jellegű templom az átépítések következtében eklektikus jellegűvé vált. 1940-ben 7622 lelkes anyaegyház volt. GYULAVÁRI - 1730-ban - de már előtte is - egy fatemplomot épített az 1716-ban visszaszivárgott lakosság. 1735-ben, a mellé engedély nélkül épített fatorony miatt a falu bírája és az esküdtek három napi börtönbüntetést kaptak a Helytartótanács ítélete alapján. 1787-ben épült az a templom, melyet 1891-ben lebontottak. A templomhajót újonnan felépítették és a tornyot megmagasították, N. Szabados József gyulai építőmester tervei alapján. Az orgonával és 3 haranggal ellátott, klasszicista stílusú templom környéke parkosított. 1940-ben 3600 lelkes anyaegyház volt. KÖRÖSLADÁNY - A község belterületének magja a Sebes-Körös Ny-i, magas partján, a református templom körül helyezkedik el. A templom körül 1902-ben iskolaépítéskor, 1971 táján pedig vízvezetékárok ásásakor melléklet nélküli csontvázakat találtak. Ezek a templom körüli középkori temető maradványai. 1733-ban még állt a régi templom szentélye melyet, a kálvinisták használtak. Sisa Béla szerint a torony alsó része középkori eredetű. 1551-ben Tordai Benedek volt a faluban az első protestáns igehirdető. 1552-ben a „konzervatív papok" itt tartottak zsinatot. A hódoltság alatt kisebb-nagyobb megszakításokkal végig lakott volt. Az egyházi feljegyzések szerint: „A zavaros időkben is voltak, kik a'ladányi határon tekergettek, ... 1711-ben megülvén a helységet, amint a Templomot találták, úgy egy ideig abban jártak." 1776. március 3-án kelt levelükben - melyben új templom építésének engedélyezéséért esedeznek -, a következőket írták: „mindnyájan Reformátusok lévén... mind számunkra, mind pedig tehetségünkre nézve úgy ki terjedtünk, hogy romladozásban lévő, számos voltunkhoz képest pedig igen Szoros és kitsiny capacitású Oratóriumunkban éppen meg nem férünk 6. kép. A gyulai református templom az 1920-as években (МММ. 75.505.62) 62