Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagy László–Cs. Szabó István: A Békési Református Egyházmegye múltja és jelene

... Oratóriumunk 1775-dik Esztendőbenn renováltatott és az Észak felől való részén esvén az újjítás vagyon sárból és fábul, a másik vége vagyon mintegy napkeletre, amely egy darabban vagyon gömbölyű formán égetett téglából, ki építtette régenten, nem bizonyos, de az igaz, hogy ezen Körös-Ladány nevezetű Helységet mind ebben a mostani ülésben mind pedig a másikban s a Török idejébenn is Reformátusok lakták." (Ráday Levéltár. Ágenciális levelek. A. 11.2296. 16. kötet. 15-18. fol.) Az 1776-ban épített, majd 1794-ben bővített jelenlegi templom barokk stílusú, műemlék jellegű, három haranggal és 1838 óta orgonával ellátott. Belső berendezése a XIX. század elején készült, azonban 1927-ben - sajnos lebontották a festett, kazettás mennyezetet. 1940-ben 5986 lelkes anyaegyház. KÖRÖSNAGYHARSÁNY - Az 1700-as évek elején épült egy „kisded fatemplom". A második fatemplom „nyíltabb helyen épült sok utánajárással" 1740 körül, azon a helyen, ahol a mostani kőtemplom áll. Emellé fatornyot is emeltek 1726-ban és 1757-ben készült harangokkal. A kőtorony 1788-ban épült, s a szájhagyomány szerint az ekkor felszerelt toronyórát a nagyváradi Szent László székesegyház tornyából vásárolták meg. Az új templomhajót, s így a kész templomot 1802 augusztusában szentelték fel, s ugyanebben az évben készült a környéken páratlan szószékkorona, Nagyzerinden. Az orgonával és két haranggal ellátott templom késő barokk, copf stílusú, műemlék jellegű. 1940-ben 1771 lelkes anyaegyház volt. KÖRÖSTARCSA - A visszaszivárgó lakosok 1722-ben egy sövénytemplomot emeltek. 1744-ben Kun Mihály mezőtúri mesterrel olyan templomot építtettek, melyben tölgyfa gerendákat fogtak össze vaskapcsokkal és a falához meszes maltert is használtak. A jelenlegi, orgonával és három haranggal ellátott, műemlék jellegű templomot Fischer Ágoston kőműves és Nóvák Gergely ács, kecskeméti mesterek építették 1794-1796 között, barokk stílusban. 1859-ben a tornyot romantikus stílusú bővítéssel megemelték. 1940-ben 4952 lelkes anyaegyház volt. KÖTEGYÁN - 1590-ben temploma már a református gyülekezeté volt. Nem ismerjük a templom eredetét és azt sem, hogy a mostani község Köte, Gyán vagy Remete elpusztult települések helyén áll-e? 1761-1762-ben fatemplomát, 1801ben már zsindelytetős, kőtornyos templomát említik, mely 1888-ban nyeri el mai alakját. A templom 3 haranggal ellátott, környéke parkosított. 1966-68-ban renoválták. 1940-ben 2679 lelkes anyaegyház volt. KUNÁGOTA - A jelenlegi templomot 1870-1872-ben építtette a gyülekezet Bodnár Endre terve alapján, de a tornyot csak 1926-ban emelték. A templomot 1931-ben, 1955-ben és 1988-ban újították meg, 1926-ban készült orgonája és három harangja van. MAGYARDOMBEGYHÁZA - A jelenlegi 90 ülőhelyes, két haranggal ellátott templomot 1875-1880 között, a tornyot 1938-ban építették. MEZŐBERÉNY - A feljegyzések szerint a reformátusok imaháza 1703-ban nádból készült. 1727-ben engedélyt kapnak, hogy „sövényből maguknak imaházat fonhassanak össze". Várady József szerint 1760-ban (is) építettek egy sövénytemplomot, melyek a hagyomány alapján a mostani postahivatal mellett voltak (Petőfi utca 3-5-7.). 1772-ben tölgyfa oszlopok közé sövényből font, zsindelytetős templom készült, mely 1784-ben leégett. A jelenlegi, 3 haranggal és 1896-tól orgonával ellátott, késő barokk stílusú, műemlék jellegű templomot Czigler Antal gyulai mester építette 1801-1804 között. 1874-ben villám sújtotta a tornyot és 63