Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagy László–Cs. Szabó István: A Békési Református Egyházmegye múltja és jelene

építették a románkori falak felhasználásával. A feljegyzések szerint rövid ideig egy sövénytemplomot építettek és használtak a reformátusok. A mai templom, a torony és a D-i oldalán elhelyezett toldaléképület kivételével, szemmel láthatólag románkori alapfalakra épült. A félköríves szentély külső oldalán legalább 1,0-1,5 méter magasságig áll a középkori fal, máshol csak az alapozásban figyelhetők meg a homokkőből készült kváderkövek. A 25,5x12,5 méteres templom, nagysága alapján, eredetileg bizonyára háromhajós volt. A Temető-zugban előkerült csontvázak pedig a templom körüli temetőhöz tartoztak. A tornyot később építet­ték: „Az Isten Szent Nevének Segítségül való hívása után, s az О kegyelmes segedelme által az K(is) Ugrai Reformata Szent Ekklésia maga költségén építtetett Toronynak fundamentuma letétetett 1796dik Esztendőbenn, Szent György Havának 25dik Napján... A Gombja azon Toronynak feltétetett die la Sept. Anno 1800. A Toronynak minden munkája tökéletességre ment die 28a Julii 1801... Eder Jakab Kőmives Meister által". Jelenlegi formájában a templom klasszicizáló késő barokk stílusú, műemlék jellegű, két haranggal ellátott. 1940-ben 1864 lelkes anyaegyház volt. A templomot kert veszi körül. BUCSA - 1905-ben vásároltak lelkészlaknak házat és templomhelynek telket. 1925-1926-ban épült fel templomuk Czoczek Alajos építész tervei alapján, neoromán, neoreneszánsz stílusban. Az 1980-as évek végén teljesen felújították. Egy harangja van. CSORVÁS -Az orgonával és három haranggal felszerelt templom 1928-ban épült Wagner József tervei alapján. 1940-ben 800 lelkes anyaegyház volt. DÉVAVÁNYA - A hódoltság alatt is végig lakott hely volt. 1593-ban a török elöljáróság városnak titulálta. 1945 előtt a község levéltárában 64 db török kori oklevelet őriztek. Középkori temploma - melyet a reformátusok 1560 óta használtak, többször renováltak, bővítettek- egy magas halmon (halomsíros temetkezés) állt. 1887-ben ezt a templomot lebontották és 3 méter magasságú földet lehordtak a halomból. Előtűntek a templom körüli temető csontvázai. 1814-ben a régi templom helyén annak falaival párhuzamosan építettek egy új templomot, a tornyot viszont csak kijavították. A mostani, orgonával és 4 harang­gal ellátott templomot, 1887-1891 között építették Benkó Károly tervei alapján, neoklasszicista stílusban. A templomépítési adón kívül sokan eladták lovukat, tehenüket, s annak árát is a templom építésére adták. 1940-ben 11.200 lelkes anyaegyház volt. DOBOZ - A mai templom közvetlen környékén is kerültek elő csontvázak, melyek nyilvánvalóan középkori és török kori templom körüli temetőre utalnak. Szinte biztos, hogy Doboz lakói is átvészelték a hódoltságot, és a reformáció kezdetétől e hiten voltak. Helyi hagyomány szerint régi templomukat a Körös alá­mosta és leomlott. 1712-13-ban kis templomot építettek paticsfallal, majd később vályogból. Ez utóbbi elé épült egy portikus 1771-ben. 1782-ben hely­tartótanácsi engedéllyel megépítettek egy hat öl magas fatornyot. A mostani, orgonával és két haranggal ellátott, késő barokk stílusú, műemlék jellegű templom 1794-1798 között épült. 1766-ban feljegyzett adat szerint az igen szép torony már a török időkben is megvolt. Régi harangjukról azt vallották, hogy „az Atyák öntettek Váradon...hangja kihallott Kígyósig, Büngösdig és Vésztőig is. És hogy a Pogány gyakran kijárt prédikálni, azon toronyból levették... Gellaiak, Ölyvödiek, Vésztőiek, Antiak ide jöttek lakni, minthogy itten bátorságosabb volt a lakás, és 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom