Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagy László–Cs. Szabó István: A Békési Református Egyházmegye múltja és jelene

azoknak apróbb harangjok lévén, azokkal harangoztak". 1940-ben 5133 lelkes anyaegyház volt. A templom az 1978-as földrengés idején megsérült, helyreállítása hat esztendeig tartott. FÜZESGYARMAT - A mai református templom minden bizonnyal a középkori helyén áll. A Békés megye elpusztult templomairól készült 1733. évi összeírásban ugyanis a gyarmati templomról feljegyezték, hogy a kálvinisták egy régi, valószínűleg korábban katolikus templomot renováltak. Emellett szól az a tény is, hogy a templom körül csontvázakat találtak. A régi templom mellett „hosszú sugárral" 1759-ben egy fatornyot emelt Oláh József szeghalmi mester. 1750-ben és 1777-ben a templomot jelentősen átalakították, 1782-ben régi szentélyét is lebontották. (A fenti építkezésekről, alakításokról részletesen tudósít Gacsári István prédikátor, 1838-ban írott eklézsia történetében.) A jelenlegi, orgonával és 3 haranggal ellátott, copf stílusú, műemlék jellegű templom 1798-1803 között épült, Fischer Ágoston kecskeméti mester tervei alapján. 1940-ben 6719 lelkes anyaegyház volt. GÁDOROS - Haranggal és harmóniummal ellátott, parkkal övezett temploma 1929-ben épült. 1940-ben 1980 lelkes, missziós anyaegyház volt. GESZT - A hódoltság idején is fennállt református egyháza, mert XVII. századi aranyozott ezüst úrasztali poharát a Tisza család költségén alakították át 1763ban. 1766-ban a Tisza família kapta meg Gesztet, Mezőgyánt és környékét cserebirtokként. A földesúri család bőkezű patrónus volt. Különösen az uradalomalapító Tisza László és felesége, Bályoki Hégen-Szénás Rebeka emelkedett ki az adakozásban és az egyházépítésben. Az 1820 körül íródott egyházi és községi krónika szerint ...,,A mostani Templom, hogy igen régi, abból bizonyos, hogy az első eredeti Góthus munka volt... Megnagyobbításakor a D-i oldalon két góthikus ablakoknak berakott nyomát láttuk. 1764. okt. 26. fogták fel az új temetőt... azelőtt a templom kerítésibe temetkeztek, hogy a templom megnagyobbításakor portikus építésekor a tetemek megháboríttattak." A templomot a XVIII. század folyamán többször átalakították, sőt 1776-ban az eddigi fa helyett új kőtornyot emeltek. 1794-ben újraöntettek egy régi „siketszavú, durva csinálmányú harangot, melyen irva volt metszéssel: BÓDOG ASSZONY EKKLÉSIA ANNO 1620." 1828-ban az épületet megnagyobbították. Az átalakított, késő barokk stílusú, műemlék jellegű templomnak a háborús pusztítások után két harangja maradt. GYOMA - Mai templomától 100-150 lépésnyire, ÉNY-i irányban melléklet nélküli csontvázakat találtak, így a templom már a középkorban jelenlegi helyén állhatott. A település lakossága XVI. század közepén minden bizonnyal már a reformált vallást követte. Első ismert prédikátora 1634-ben Diószegi András. 1717 őszén indult meg a régi és az új lakosok be-, illetve visszatelepülése. Az 1733. évi vármegyei összeírás szerint: „Ezelőtt harminc évvel épen állott az a templom, amelyet most a szükséges karbantartási munka elhanyagolása miatt az idő vasfoga teljesen elpusztított. Valószínűleg a Katholikusoké volt". 1738-1742 között épült az első torony, „de csak fából". 1753-ban kérelmezték a „romladozásban lévő templomuk fából és sárból való megépítését, elébbeni nagyságban." Ez a templom csak 1760-ban készült el. Az új kőtornyot 1791-ben emelték, melyhez Fischer Ágoston kecskeméti mester épített hajót, 1805-1813 között. A belső berendezést Czene István nagyváradi asztalosmester készítette. Tornyát 61