Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)
Kovács József: Adatok a Gyulai Római Katolikus Esperesi Kerület történetéhez
Később Egy házasharsány néven is említik, papjai, így Pál 133 2-33-ban, János 1334-ben, István 1335-36-ben 7 garast fizetnek a pápai tizedszedőknek. 43 MÉHKERÉK - Méhes néven említve plébánosa 1552-ben két forintot adott a zsinatra indulók javára. 44 OKÁNY - Lelkésze, Balázs 1332-34 között évente nyolc garast fizetett a pápai tizedszedőknek. 1552-ben két forintot adott plébánosa a zsinatra indulók javára. 45 UGRA (UGRAMONOSTORA) - Nevét arról az Ugra nevű főúrról nyerhette, aki 1093 körül Szent László kíséretéhez tartozott. 1214-ben monostorában bihari kereskedők tesznek esküt. 1235-ben Barsa nembeli Herceg felesége, Benedicta asszony az ugrai egyháznak adott egy szolganőt két fiával, akiket rokonától, Valerianus éneklőkanonoktól vett. A szolgáló élete végéig köteles minden hónapban a Szent Mária oltárnak 1 rőf hosszú gyertyát adni, Heta mint torló 1 másodfű tinót, (100?) kenyeret és 5 vödör sört beszolgáltatni, míg Furtunt harangozónak jelöli ki úgy, hogy szolgálatuk nemzedékről nemzedékre szálljon. 1325-ben Szatai László fia és unokái öröklött ugramonostori birtokuk felét eladják Danela fiainak, akik 1329-ben három részre osztják a falut, melynek során említésre kerül a Szent Mária monostor és a Szent Jakab templom. Ennek papjai, 1332-35ben Gergely, 1336-ban Simon, 1337-ben pedig Miklós 15 garast fizettek a pápai tizedszedőknek. Később templomának védőszentje Szent János. 46 VÉSZTŐ - 1552-ben papja két forintot adott a tridenti zsinatra utazóknak. 47 ZSADÁNY - Lelkészei, Márk 1332-1335-ben és Pál 1336-ban tizenkét, Márk 1337-ben nyolc garast fizettek a pápai tizedszedőknek. 48 A Pankotai Főesperességből APÁTI - 1415-ben említik Szent Miklósról nevezett kápolnáját. 1451-ben az egész falut Maróti Jánosné és Maróti Lászlóné a gyulai plébániának adományozza. 1511ben Brandenburgi György megerősíti a gyulai plébánost apáti birtokában. 49 BOLDOGFALVA - Eredeti neve Boldogasszony falva. 1511-ben egyik része a gyulai egyházé. Gyulától délnyugatra, a mai szabadkai pusztán állott. 1729-ben még látszott templomának helye. FÖVENYES - 1336-ban előfordul a pápai tizedjegyzékben. 1526-ban a fövenyesi plébános is birtokol egy jobbágytelket a faluban, melyet 1553-ban elvesznek tőle, de 1561-ben visszaadják neki. 1554-58. években még az egri püspöknek fizette a tizedet. Gyula és Csaba között feküdt. 50 Ásatások során előkerült templomának alapja. Az első építési periódusban egy körtemplom épült, valószínűleg a XI. században, keletéit szentéllyel. Méretei: a hossza összesen 7,5, a szélessége 6,9 méter. Hozzákapcsolódott, későbbi toldásként, északi irányból egy szintén kör alakú családi temetkezési kápolna a XII. század folyamán. A XIII. században a körtemplomot lebontották a temetkezési kápolnával együtt, és helyébe egy egyhajós, egyenes szentélyzáródású kápolnát építettek. A templom hossza 15,2 méter, ebből a hajó 9,4 méter, a szélessége a hajóban 9,6, a szentélyben pedig 7,15 méter volt. 51 GYÖRKÉ - Gyulától északnyugatra feküdt. 1510-ben lakosai kötelesek voltak a gyulai plébánia malmának árkát, gátjait javítani. 52 Az eredeti templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású, hossza 10, szélessége 5,6 méter volt. A második építési szakaszban a templomot a hajó nyugati végénél kibővítették, így hossza 16, szé15
