Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kovács József: Adatok a Gyulai Római Katolikus Esperesi Kerület történetéhez

lessége 7,6 méter lett. Építése valószínűleg a XI. századra és a XI-XII. század fordulójára tehető.

53 KÍGYÓS - 1507-ben Rotyma nevű határrészében egy templom állott. 1553-58ig lakosai még az egri püspöknek fizették a tizedet.

54 SZENTBENEDEK - Gyulától délnyugatra helyezkedett el. Templomának védőszentjéről nevezték el. Az első templom egyhajós, belülről patkózáródású, kívülről félkörív záródású szentéllyel. Hossza 10,25, ebből a hajó 7,40 méter, szélessége 6 méter volt. A második építési periódusban a templomot nyugati irányban a hajó végénél megnyújtották, így a templom hossza 15,50, a bővítmény szélessége 5,30 méter lett. A templomot valószínűleg a XI. század végén, a XII. század elején építették.

55 Lakosai 1511-ben a gyulai plébániához tartozó dobozi malom gátjának kijavítására voltak kötelezve.

56 Monostorok és kolostorok A monostor a lakott helytől távolabb, hegyen vagy dombtetőn épült általában, míg a kolostor a lakott hely mellett, annak szélén, de később a város körülnőtte. A keresztény hit terjesztésében nagy szerepet töltöttek be az egyes családok által létrehozott monostorok. Nem csak a hit forrásaiként léteztek, hanem a műveltség és a kultúra tűzhelyei is voltak. Iskola, kórház, vendégfogadó, mintagazdaság, mind-mind otthont talált falai között. A szerzetesek hitre és mindenféle elemi ismeretre tanították a hozzájuk beadott gyerekeket. Természetesen a környékbeli falvakat is gondozták, lelkipásztorilag ellátták. Az alapító családok és maga a király is szolgálatukat birtokadományokkal ismerték el. Kezdetben csak akkor állítottak ki oklevelet az adományozásról, ha az szükségessé vált, ha valaki csorbította birtokjogukat. A tatárjárás sok monostort és falut elsöpört, közülük csak kevés tudott újból talpra állni. Volt olyan monostor, melyet más szerzetesek vettek át, volt, amely végleg eltűnt. Területünkön vannak olyan monostorok és kolostorok, melyek helyrajzilag behatárolhatók, vannak azonban olyanok, melyek csak oklevélben szerepelve ismertek számunkra. BUCSA - 1552-ben a veszprémi püspök ajánlja Ferdinánd királynak, hogy a gyulai várral együtt vegye meg Patócsy Ferenctől a bucsai apátságot is.

57 CSOLT - A Csolt-nemzetség által alapíttatott első feljegyzés a monostorról 1222-ből való. A váradi tüzesvaspróba egyik ügyében tanúként szerepel apátja, Lodus. 1330-ban László nevű apátja Torda határjárásakor azon őrködik, hogy birtokait el ne vegyék. 1332-1337-ben pápai tizedbe apátja, János 15 garast fizet. 1357-ben a monostor temploma Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. Az aradi káptalan egyik 1358. évi oklevelében szerepel Hermann nevű apátja. Utolsó okleveles említése 1383-ból való. Első templomát, mely körtemplom volt a XI. század első felében építették. A század második felében épült templom román stílusú szentélye félköríves záródású, hajója téglalap alakú. Az 1100-as évek végén még működött a templom. A XII. században a templomot nyújtott szentélyfalas, háromhajós jellegzetes kolostortemplommá alakították át. Ekkor épült déli oldalán az U alakú kolostor is, melynek alapméretei 30x36 méter, míg a templom hossza 30, szélessége 12,8 méter (5. kép). Feltehetőleg bencés szerzetesek lakták. Az utolsó nagy átépítés a XII-XIII. század fordulóján történt, még mindig 16