A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)
Mesterházy Károly: A gepidák kereskedelme és népi kapcsolatai
Türingiában szintén ritkán fordul elő gepida kapcsolatra utaló anyag. Ilyen a Mühlhausen-i fibula (magyarországi párja Törökszentmiklósról és Hódmezővásárhely-Gorzsáról ismert). 57 Meggondolandó azonban, hogy gót közvetítéssel is megszerezhették a gepida fibulákat, esetleg utánozták, ami a Hanheim típusú fibulák esetében nagyon valószínű. Néha nehéz dönteni egyes típusok eredet kérdésében, pl. hogy gót vagy gepida-e a gisperslebeni fibula? 58 A Meroving-kultúra távolabbi nyugati emlékei néha szétválaszthatatlan kevertségben jelentkeznek. A kiszombori В temető 247. sírjában pl. egy frank és türing területen is előforduló egyenlő szélességű lábú fibulát találtak. 59 Hasonlóképpen lehet frank vagy alemann mintája a hódmezővásárhely-kishomoki 7. sír ezüstberakásos, négyszögletes övveretének (mintája pl. Gammertingen), de lehet eredeti készítmény, tehát import darab is. 6 " Frank eredetűek lehetnek a nagyváradi és szarvasi egyenlő szélességű lábú és tagolatlan fibulák, esetleg maga a nagyváradi sír halottja is frank származású volt. 61 Szintén frank eredetűnek látszik a hódmezővásárhely-kishomoki 77. sír korongfibulája, 62 a malomfalvi madárfibula, 63 a tiszafüredi madárfejkoszorús bross, stb. 64 Alemann népi kapcsolatot (beköltözés-betelepítés) is jelezhetnek a mezőbándi 34. sír ép, és a 13. sír töredékes, esztergált fa amulett-tartó kapszulái, 65 valamint a marosveresmarti ezüstberakásos övveretek. 66 De amint a legnyugatibb Meroving területekről is eljuthatott a Tisza vidékére és Erdély közepébe néhány import tárgy, úgy viszont is, bár ilyet kevesebbet ismerünk, így pl. egy hódmezővásárhely-gorzsai fibula (94. sír) Galliában is felbukkant. 67 Az észak felé irányuló távolabbi kereskedelem Gepidiát csak mellékesen érinthette, amit nagyon jól bizonyít, hogy csupán három északi, skandináviai tárgy utal meglétére. Az egyik a régóta ismert szentes-nagyhegyi (84. sír) egyenlőkarú fibula. 68 A másik a szolnok-szandai (124. sír) ún. relief fibula, 69 míg a harmadik egy Debrecen környéki (?) brakteáta. 7 " Az északi kapcsolatok szerény helyi lecsapódásával szemben skandináv területen jóval gazdagabb déli, jórészt a Római Birodalomból származó emlék maradt fenn, bár gepida eredetű tárgyak északi előfordulására nincs példánk. Az áruk és a kereskedelem útvonalai Gepidián belül eléggé egyértelműek. Az első (időben is) főút a Tisza mentén húzódott, és a hun kor után kiegészült a Maros menti úttal. 71 Az erdélyi gepidák dél felé vezető kereskedelmi útja az Olt mentén haladt. Az északi kontinentális kereskedelmi út részben a Visztulát követte, majd a Bug és Dnyeper folyását. Ez lehetett az osztrogótok Krím felé nyomulásának útvonala is. A nyugati áru útvonala részben a Duna mentén haladt, de teljes hosszában sohasem működött, valószínűleg a nagy távolság és a közlekedési viszonyok miatt. 72 Az áru szakaszosan, egyik néptől a másikig, egyik parttól a másikig, főleg tengelyen (szekéren) tette meg az utat, s a távolsággal egyenes arányban csökkent mennyisége, ahogy pl. a türing vagy a skandináv árué is, míg elért a gepidákhoz. Hogy a gepidák mit adtak cserébe vagy ellenértékként, az adatok híján csak feltételezések szintjén válaszolható meg. Nagyon valószínű, hogy pénzt csak nagyon ritkán használtak, hiszen önálló gepida pénzverés, a sirmiumi próbálkozást leszámítva nem volt. A korai időre a nyugati gótok példája vehető mintának. Erdélyben nekik sem volt önálló pénzük, de egy kisebb pénzforgalom mégis lehetett náluk, amit a 380as évek körül elrejtett éremleletek bizonyítanak (Tekerőpatak, Maroscsapó, 86
