A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Mesterházy Károly: A gepidák kereskedelme és népi kapcsolatai

Szamosújvár, Várhely, Tö res vári-szoros).

73 Kazimierz Godlowski is feltételezi, hogy a pénzt nemcsak nyersanyagként, hanem funkciójának megfelelően használták a császárkori barbárok.

74 De valószínű, hogy nem volt nekik annyi pénzük, hogy általános kereskedelmi egyenértékesként használhatták volna. A belföldi forgalomban minden bizonnyal árucsere volt a kereskedelem alapja. Nyilván az állatok és bőrük, élelmiszer, Erdélyben a só lehettek a legfőbb termékek. A kézműipar köréből a textil és ruházat fémműves kellékei lehettek áruvá, és nem utolsó sorban a rabszolga. Mindezeknek kevés, vagy éppenséggel semmi régészeti nyomuk sem maradt. A belföldi forgalom kutatását a kiadatlan anyagok nagysága is akadályozza. Nem ismerjük a fémműves központokat. Az egyes tárgyak vagy tárgytípusok szériaszerű gyártását jelzik a hasonmás darabok (azonos csatok Hódmezővásárhely-Sóshalmon és Biharkeresztes-Kisfarkasdombon, azonos fibulák Záhonyban, Artándon és Tamanyban, vagy Hódmezővásárhely-Gorzsán, Bökénymindszenten és egy sor nyugati lelőhelyen, a trentói fibula másolatai a Szentes környéki temetőkben). Ezek lelőhelyei nagyrészt a kereskedelemmel kapcsolatosak. Hasonlóképpen a fazekasság is vásárkörzetek szerint szerveződik. A bepecsételt edények olyan gyártási centruma és elterjedési körzete, mint amilyen a beregsurányi fazekasság esetében megfigyelhető, ma még ismeretlen. Még azonos pecsétlővel díszített edények is alig fordulnak elő. A kovács sírok száma is kevés, így a szerszámkészlet készítői is homályban maradnak, nem is beszélve az ő gyártáskörzetükről. A továbblépés első feltétele a leletanyag kiadása. Talán remélhetjük, hogy a szakirodalom elszórt adataiból készült összeállításunknak mielőbb folytatása lesz. JEGYZETEK 1. A címszavak egy kis része a Magyar Őstörténeti Könyvtár egyik köteteként megjelent: BÓNA 1993A.; В. TÓTH 1993. 60. 2. BÓNA 1993A. 146. 3. NAGY-B. TÓTH 1998.123. 4. GODLOWSKI 1985. 340. 5. BÓNA 1961A.; BÓNA 1986. 130-134,., 138., 565.; BÓNA 1993A. 52-58.; POHL 1980. 249. 6. VADAY 1980. 91-100.; MESTERHÁZY 1986.137-160. 7. A szilágysomlyói két kincs közös kiállítására mind Budapesten, mind Bécsben egy-egy díszes kiállítású katalógus jelent meg, a kincsekre vonatkozó teljes irodalommal: KISS 1999A. 36.; SEIPEL ed. 1999. 8. ISTVÁNOVITS 1991. 43. Első leletértékelés BÓNA 1961A. 9. BÓNA 1986A. 69-70.; BÓNA 1993. 111. 10. ISTVÁNOVITS 1993. 91-146.; GARAM-VADAY 1990.171-219. 11. GODLOWSKI 1985. 344., 353. 12. BARKÓCZI1972. 69-94. 13. BÓNA 1986.133.; NAGY 1984. 208.; PÁRDUCZ 1959. 365-366., Abb. 4. 54. 14. BÓNA 1993.113.; BÓNA 1986.137., 141-142. 15. GODLOWSKI 1985. 339., 355-356. 16. SALAMON-BARKÓCZI1982.147-178. 87