A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kronológia

III. század vége-kb. 378 A gepidák településterülete az egykori Daciatói - Porolissum/Mojgradtól északnyugatra: a késő római kori térképen, a Tabula Peutingeriana-n (ge)piti névnép alatt szerepelnek 378 után A gepidák a hunok előidézte nagy népmozgásokkal és a hadrianopolisi csatával összefüggésben áttörik a szarmata településterületet, a Sarmatia-t védő sáncrendszert, az ün. Csörsz-árkot és megjelennek a Tiszántúlon 405-407 körül (vagy 410-es évek) A hun nagyhatalom a vazallus Thorismod (I. Thorismud, illetve Thorismund) osztrogót királyt küldi a gepidák ellen, azok hódoltatására. Utóbbiak vereséget szenvednek - valahol a Szilágyságban ? -, de a gót uralkodó is elesik az ütközetben 409 előtt (401-407) A gepidák egy csoportja a nagy vandálszvéb vándorlással nyugatra kerül, ahol (Galliában, a Rajna vidéken) Róma őket mint föderátusokat telepíti le határőrizetre (455-ben pl. betörő burgundokat vernek vissza) 447 Ardarik királyuk uralkodása alatt, mint hun vazallusok, részt vesznek Attila nagykirály kelet-balkáni, a keletrómaiak ellen irányuló hadjáratában. Ők a sereget alkotó egyik legerősebb (gyalogos) kontingens az Utus folyó melletti csatában. 451 tavasza-nyara (június vége) A gepidák részt vesznek Attila galliai hadjáratában: a hun haderő ütőképes egységeként véres, elkeseredett harcot vívnak a frankokkal. A mauriacumi (tévesen catalaunumi) nagy csatában önállóan alkotják a hun sereg jobbszárnyát, a rómaiak és szövetségeseik ellen. 452 Az észak-itáliai, Pó vidéki hun hadjárat: gepidák Attila nagykirály seregében 455 tavasza (vagy 454?) A lokalizálhatatlan Nedao folyó melletti ütközet („népek csatája"). A széteső hun birodalom, az Attila-fi Ellákkal szembeni küzdelemben a zömmel keleti germán koalíció (rugiak, herulok, szkírek, szvébek) vezető ereje, Ardarikkal az élen, a gepidák népe. A győzelem eredményeként kialakul hegemóniájuk a Kárpátmedence keleti részében 450-460-as évek A gepida királyság a Keletrómai Birodalom szövetségese. A gens V-VI. századi településterülete kezd kialakulni: a Tiszától keletre és Erdélyben megindul és lassan megszilárdul a népi kolonizáció, a térség gepidává válik (Gepidia) 469 A nehezen lokalizálható Bolia folyó menti csata. A gepidák, szövetségben a kisebb keleti germán törzsekkel és a szarmatákkal, vereséget szenvednek a Dunántúlon megtelepedett, harcias keleti gótoktól, Thiudimer királytól 473 (korábban 471) A gepidák, az osztrogótok elvonulását követően, megszállják Pannónia Secunda (a Dráva-Száva közének keleti része, nagyrészt a Szerémség) területét. Sirmium - Sremska Mitrovica -, e fontos stratégiai pont birtokbavétele 480-as évektől a VI. század első évtizedéig Gepidiában vélhetően három hatalmi központ létezik: egy Erdélyben, a másik 156