A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kronológia

a Tisza-Körös-Maros térségében, a har­madik pedig a Szerémségben (Pannónia Sirmiensis) 488 ősze A sirmiumi gepida uralkodó, Thrafstila útját állja az Itália felé vonuló Theoderik (Nagy Theoderich) király keleti gót­jainak. Az Ulca-mocsaraknál vívott har­cokban az utóbbiak kierőszakolják az átjutást, miközben maga az uralkodó, Thrafstila is életét veszti 488-tól Sirmiumban az elesett Thrafstila fia, Trasarik (Thrasarich) uralkodik 504 A keleti gótok Pitzia és Herduin grófok vezetésével elfoglalják (mintegy vissza­foglalják) a Szerémséget, Sirmiumot. Tra­sarik menekül - anyja a hajdani császár­városban reked -, éspedig Gunderith­hez, a tiszántúli gepida uralkodóhoz (ductor) 523 A Szerémségben lakó, keleti gót fenn­hatóság alatt élő gepidákat Nagy The­oderik áttelepíti Galliába, a Rhone folyó mellé, az északnyugati határ védelmére. Átvonulásuk Felső-Itálián 530 (528?) A gepidák megkísérlik, hogy visszave­gyék a gótok megszállta Pannónia Sirmi­ensist. Összecsapás Singidunum/Belg­rád körül, Wittigis (Vitigis) osztrogót gróf, a későbbi király megakadályozza a foglalást 536 A gepidáknak végre sikerül vissza­szerezniük a Szerémséget, éspedig az előző évben megindult, az itáliai gót állam ellen irányuló keletrómai támadás hátterében, annak következményeként. (Ettől az időszaktól kezdve ismét csak egyetlen gepida király uralkodik) 539 Gepida-frank szövetség Bizánc ellen: a gepida haderő egy nagyobb ütközetben vereséget mér a keletrómai Calluc magis­ter militum csapataira, beveszi Singi­dunumot, foglalásokat tesz Moesia Pri­ma és Dacia Ripensis tartományokban, a Dunától délre (a mai Észak-Szerbia és Északnyugat-Bulgária) 539-551 A gepida királyság, egész története során, eléri legnagyobb területi kiter­jedését: a Tiszántúl, a Bánát, Erdély, a Szerémség mellett övé a Nyugat-Havas­alföld (az Olt folyótól nyugatra eső térség), továbbá területek az Al-Duna jobb partja mentén 546 (vagy 548) Elemund gepida király halála, az új ural­kodó Turisind vagy másként Thorisind trónra lépése, pajzsra emelése 547 tavasza-nyara Az alig trónra került Audoin langobard király, politikai-katonai szövetségben a Bizánci Birodalommal (I. Justinianus császár), támadást indít a gepidák ellen. A háborúban a tényleges összetűzés egy bizánci-herul és egy gepida-barát herul sereg között zajlik le, az utóbbiak vere­ségével. Kétévi fegyverszünet Turisind és Audoin között 549 (június 25-26.?) Egy természeti tünemény (teljes holdfo­gyatkozás?) következtében ismét elodá­zod ik a két esztendő után kiújult ellen­ségeskedésből fakadó gepida-langobard összecsapás, közvetlen a csata előtt. A kirá­lyok megint két évre kötnek fegyverszünetet 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom