Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

Intercisa (Dunaújváros)-Szabadszállás-Csongrád-Szentes-Bologa (Sebesvár)

69 út is lehetséges Pannónia és Dacia között. Ugyanígy Lugio (Dunaszekcső)-Szeged-Micia /vepel-i

70 út is fontos lehetett a kereskedelem szempontjából. Ezt jelzi, hogy Lugo közelében Mohácson egy olyan ólomplomba került elő, amelyen egy, a vámhivatalhoz tartozó személy neve szerepel.

71 Miciánál is volt egy vámállomás,

72 itt kerültek elő a kereskedelemmel foglalkozó augustalisok feliratai

73 és egy Genius Commercii-nek állított oltár is.

74 A Pannoniából keletre vezető utak fontossága, a római tartományi összeköttetést illetően, Dacia tartomány feladása után értelemszerűen megszűnt a III. század második harmadában, a kereskedelmi tevékenység is jelentősen lecsökkent. Katonai szempontból azonban megőrizték jelentőségüket még a római uralmat követő időkben is. A római-barbár export, illetve import értelmezése és jellemzői A római és szarmata régészeti kutatás a római tárgyakat importként értelmezte. Helyesebb azonban római exportról beszélni, ugyanis római kereskedők révén jutnak el ezek a barbaricumba, még akkor is, ha egyes időszakokban feltételezhető, hogy a római határ menti piacokon vásárolt árut továbbadták a szarmaták a helyi barbár kereskedők révén. Ugyanez áll arra is, hogy ha római kereskedők esetleg megbíztak barbárokat azzal, hogy „szétosszák" a római árucikkeket. Korábban már szó volt arról, hogy Sarmatia a rómaiak számára stratégiai fontossággal bírt. A kereskedők által használt utak a katonai táborok körzetéből indultak ki, itt tértek vissza a kereskedők római területre, s csekély anyagi haszon mellett feltehetően fontos kémtevékenységet folytattak a barbár föld belsejében a Birodalom számára. Erre nemcsak az írott forrásokból ismert kereskedők személye a bizonyíték,

75 hanem az is alátámasztja, hogy a kereskedők tevékenysége a praefectus castrorum, a legios-tábor lovagi rangú tisztjének a felügyelete alá tartozott. A rómaiak kereskedelmét több tényező befolyásolja. Szerepet játszik első sorban a kereskedelmet irányító tartomány gazdasági helyzete és kereskedelmi mérlege, valamint kapcsolatai a többi tartománnyal a Római Birodalmon belül. Nem elhanyagolható szempont egyegy tartomány katonai rendszerének jellege sem.

76 Fontos tényező azonban a birodalmi politika, valamint a barbárok súlya az adott térségben. A római kutatás három periódust különböztet meg a kereskedelemben.

77 Az első a kora-római időszak az i. sz. I. század végéig terjed. A második a gazdasági fellendülés kora, az I. századtól a III. század első feléig, a harmadik pedig a késő-antik periódus. Ez - a római provinciákon alapuló - periodizáció csak részben felel meg a szarmata barbaricumban tapasztalt jelenségeknek. Az i. sz. I. században csak a század utolsó harmadától tűnnek fel a római tárgyak a szarmata leletek között. Ezek forrása Pannónia, és nincs a leletek között távolabbi római tartományból származó anyag. A különféle tárgyaknál nem mutatható ki különösebb tervezett árukínálat sem. A római export heterogén összetételű tartományi árucikk. A leletek alapján az is megállapítható, hogy főleg Aquincum körzetéből és a bennszülött kelta, eraviscus területről kerültek be a barbaricum belsejébe. Ez jellemzi a szarmata földet egészen a II. század első harmadának végéig.

78 Elszórtan fordulnak elő római tárgyak a barbarciumban. Pl. eraviscus festett edények kerültek elő a tiszai átkelőhelyek és már az őskortól használt utak közelében.

79 Ugyanebben az időszakban tűnnek fel az áttört mívű bronztárgyak és ékszerek is. Antoninus Pius, a „kegyes császár" uralkodásának ideje (i. sz. 138-161) a markomann háborúk előtti, vihar előtti csend volt a Kárpát-medencében. Ez a nyugodt időszak kedvezett a békés tevékenységeknek, a bar125