Küzdelem és megbékélés. Kiss György kiállítása (Gyulai katalógusok 4. Gyula, 1997)

Krasznahorkai Géza: Küzdelem és megbékélés (Kiss György művészetéről)

kordában tartja, s beleszorítja a kék-szürke-fekete, átláthatóan strukturált kompozíciókba. Talán ettől van a fertőrákosi alkotások, s általában e korszak képeinek hatalmas belső ereje, a visszafogott feszültségek robbanásközeli állapota (Szürke kőfejtő, Bejárat, Kőkapu). Ebbe a vonulatba tartoznak a Felhők és a Kaukázusi sorozat darabjai is (Jeges emlékezet, Ablak, Kék sziklák). A fertőrákosi élmény után mondanivalója kifejezésére egyre kevésbé tartja elegendőnek a festői eszközöket. Nem csupán a színeket érzi fölöslegesnek, a festék anyagszerűsége sem elegendő új világának felépítéséhez. „A természeti erők harca, a széthullás drámája, a sziklákat összetartó erők, a kövekből alkotott ókori csodák, a középkor katedrálisai, a világ felülről látható rendje, a lent megélt kuszaság az emberi indulatok összecsapása és megbékélése: számomra ez a világ" mondja egy vallomásában. 1982-83-tól már csak plasztikai munkákat készít. A fertőrákosi ihletésű érmek és plakettek (Pillérek, Fertőrákosi kőfejtő; A nagy kapu) szemléletét és motívumkészletét nem csak a természetélményekből táplálkozó munkáin (Termesze- Csontváry (Kat. 81.) ti formák, Szakadékok és gerincek, Sziklák és meredélyek) érvényesíti, illetve használja fel, hiszen Csontváry arca is szikladarabokká esik széjjel, de Bethlen Gábor palástját is a Kárpátok kőoromzatai kötik a földhöz. Egyetemes művészetünk örök, ám meg nem kerülhető témája jelenik meg női formáiban. Bár vigyáznunk kell, ha Kiss Györgynél női formákról beszélünk, mert sosem tudhatjuk biztosan, esetében meddig terjed e fogalom tartalma, meddig aktábrázolás a mű és mettől van, hogy lényegében már természeti formákról kell beszélnünk, így azután könnyen megesik, hogy dús női formáiban is a kavicsok időtlen és tökéletes íveit-hajlatait szemléljük (Kis torzó), vagy épp fordítva az időcsiszolta természeti formákban a női test közel/5