Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

1982-83. 55.). A Duna és Tisza vidéki kora nagyrévi egységen belül a dél-alföldi le­letekre alkalmazott területi és kronológiai egységet a kőtöresi leletek köre jelenti (BONA 1963; uő. 1992), melynek kialakulásában az Ada-csoport hatására a Tisza jobb partján: a Csíkér-Dongér között megkezdődött és folyamatosan kisugárzó átala­kulási folyamat játszhatott nagy szerepet (HORVÁTH 1980-81; BÓNA 1992). A Kő­törés-csoport települési területe a Tisza mindkét partjára kiterjedt, a bal parti szaka­szon déli határvonala a Szárazér mentén húzódott. Ettől délre a Maros-kultúra két, területileg azonos, kronológiailag egymást követő csoportjának: az Óbéba-Pitvaros­csoport és a Perjámos-kultúra leletkörét lehet elkülöníteni. A kései nagyrévi lelete­ket csak a Köröstől északra fekvő télieken koncentrálódva írják le (BONA 1992). A kora bronzkor 2-3. időszakának itt felvázolt főbb vonalai mentén, a klasszikus régészeti fogalmakkal leírt kulturális egységeken belül, meglehetősen nehéz a Dél­Alföldön ritka telepleletek sorába tartozó barci-réti két gödörlelet összetett: kései Makó - korai nagyrévi /Nagyrévi-kőtörési elemek hatásait is magán viselő leletanya­gának meghatározása. A Hódmezővásárhely-barci-réti, még közöletlen leletanyag összegző közlése, a Makó- és Nagyrév-kultúra leletanyagának újbóli áttekintése a most még kérdő­jelekkel és ellentmondásokkal tarkított dél-alföldi kora bronzkori történet árnyal­tabb értékeléséhez vezethet el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom