Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)
Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)
A Dél-Alföld kora bronzkori történetének problémái az ismertetett leletanyag alapján A Dél-Alföld kora bronzkorának megismerése mindig is a kutatás homlokterében állt. A szűkebben vett térség történetét (a Tisza: Körös és Maros közötti jobb és bal parti szakasza) meghatározó kultúrák: a Makó-kultúra, a Maros-kultúra: Óbéba-Pitvaros-csoport és Perjámos-kultúra, a Nagyrév-kultúra korai (kőtörési) és esetleges kései csoportjai, majd újabban az Ada-csoport egymáshoz való viszonyának és pontos kapcsolatrendszerének csak alapvonásai húzhatók meg. Az Alföld első kora bronzkori népességnek hosszú időn keresztül a kurgán kultúra népét tartották (BÓNA 1965b. 62.; GAZDAPUSZTAI 1965. 43-48.; KALICZ 1968. 56-61.). Ennek biztos kezű cáfolata után vált elfogadottá, hogy a Dél-Alföldön a legkorábbi korai bronzkori kultúra az eredetében mind a mai napig homályba burkolódzó Makó-kultúra volt (ECSEDY 1979; HORVÁTH 1980-81; uő. 1982). A Hódmezővásárhely-Barci-rétről most megismert makói leletanyag (1964/ XII/1. gödör) szorosan illeszkedik az Alföld általános makói környezetébe. A lelőhelyünkhöz közel eső Tiszakürt-homoki szőlőki (CSÁNYI 1996) és a Battonya környéki telepek anyagai (Battonya, Mezőgyán, Szeghalom SZÉNÁSZKY 1987-88) azonban már magukban hordozzák a késő makói korszak dél-dunántúli Somogyvár-Vinkovci-kultúrával, illetve annak a Maros torkolat felé húzódó Ada-csoportjával fennálló kapcsolatok nyomait. A Barci-réten is megtalálható ez, az Ada-csoport hatására meginduló kora nagyrévi fejlődéssel kapcsolatba hozható anyag (HORVÁTH 1980-81. 25.). Az Ada-csoporttal egykorú Óbéba-Pitvaros-csoport hatásait pedig a jánosszállási, a Makó-kultúra életének végérc datált telepanyagban vélik felfedezni (KÜRTI 1971). A barci-réti makói gödör anyagát azonban ezen átalakulási folyamatokat megelőző, homogén, a szomszédos kulturális hatásoktól mentes, klasszikus makói típusok jellemzik. 2 '' E korszakhoz soroljuk még a Csongrád-sarok-tanyai telepet is (GAZDAPUSZTAI 1966). A Nagyrév-kultúra dél-alföldi leleteinek elkülönítése óta több szórvány leletet soroltak a kultúra körébe, azonban meglepő módon a sírleletek mellett hiteles telepmegfigyelés tudomásunk szerint még nem ismert (BONA 1963; KÜRTI 1971; HORVÁTH 1982). Ugyanez vonatkozik a Közép-Tisza vidéki, a tellek kialakulását megelőző időszakra is (CSÁNYI 1982-83). A Nagyrév-kultúra kialakulásának gócpontjaként újabban a Duna vidéket határozzák meg (SZABÓ 1992; BÓNA 1992), ahol a proto-, illetve a kora nagyrévi telepek nyomait a későbbi nagyrévi-tellek legalsó rétegeiben rögzítették. 30 A Duna vidéki teli-típusú települések mellett a szórt, gödrökből álló települési forma általánosan csak a Budapest környéki nagyrévi települések általános jellemzője (SCHREIBER 1963; uő. 1972; uő. 1981; ENDRŐDI 1992).' и A Tisza vidéken a legkorábbi nagyrévi jelenlétet néhány sír anyagával jelzik (Rákóczifalva 138. sír, Szentes-Berek, Hódmezővásárhely-Kökénydomb CSÁNYI 35
