Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Pálóczi Horváth András: Nomád népek a kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon

legkorszerűbb falusi háztípust itt talál­juk. Magyar és kun falvakban egyszerre jelent meg az ún. középmagyar háztí­pus, a soros alaprajzzal épített, rendsze­rint három helyiséges, szoba-konyha­kamra elrendezésű lakóház, melynek jellegzetes alaprajzi eleme a korszerű tüzelőberendezés. A szobában megépí­tett szemeskályhát és a konyha hátsó fa­lából kiugró kerek sütőkemencét a konyhából fűtötték, így sikerült elérni a szoba füsttelenítését. Ennek megfelelő­en a szobát lepadlásolták. A falak építé­sének technikája egyszerű, olcsó, tartós és gyors volt: általában karóvázas sárfa­lakat építettek, a tető ágasfás-szeleme­nes szerkezetű volt. A szemeskályha a la­kóház ékessége volt, európai viszonylat­ban is a középkori paraszti lakáskultúra legfejlettebb elemei közé számítható. Népi fazekasságunk művészi darabjai között tarthatjuk számon a gótikus vi­A szentkirályi Árpád-kori temető 116-118. sírja, fölöttük egy késő középkori épület falával (Pálóczi Horváth András felvétele) rág- és indadíszes vagy áttört mérműves kályhaszemeket, sarokcsempéket, oromdí­szeket. A mázas vagy a figurális kályhaszemek igen ritkák, ilyeneket csak néhány XV. századi nemesi portán lehet találni. A szentkirályi ásatásokon a lakóházak kutatá­sán kívül célul tűztük ki teljes gazdasági egysé­gek, beltelkek feltárását, valamint a falu gazdasá­gi szerkezetének és ökológiai viszonyainak re­konstruálását is. A folyamatban lévő feldolgozás néhány eredményét ismertetjük. Szentkirály üresen álló királyi birtokot azzal a feltétellel adományozta 1354-ben Nagy Lajos ki­rály egy kun nemes családnak, hogy ott megtele­pednek és keresztények módjára élnek. A megte­lepedés a XIV. század végére valóban megtör­tént, a Szent István tiszteletére szentelt templo­mot újjáépítették, és a tatárjáráskor elpusztult te­lepülés helyén új falut létesítettek. A falu mintegy 250 évig állt fenn. A templom kör­nyékén három beltelek teljes feltárása történt meg, közel 60 épületet tártunk fel, ezek jó része különféle gazdasági épület volt (istálló, ól, veremkunyhó, gödöról, ka­rám, kút stb.). A legkorábbi, XV. századi periódus lakóházai már fejlett tüzelőberen­Szentkirály késő középkori kun falu kelteikének részlete (Kat. 204.) 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom