Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)
Pálóczi Horváth András: Nomád népek a kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon
A bánkúti — a II. világháborúban elveszett nyakperec (Pálóczi, 1994. 151.) A balotapusztai női fejdísz rekonstrukciója (Pálóczi, 80.) jén épült fel területükön a templom. A temetkezések legkorábbi rétegei a félig-meddig még pogány, letelepülő félben lévő lakosság emlékei. A hagyományos viseleti formák és babonás szokások még nyomokban megtalálhatók. A női viselet tartozékai a véretekkel díszített párták (Csengéié), a gömböcskével díszített fülbevalók, gyöngyök, ruhacsatok, egyes temetőkben a mellrészre varrt üvegtükrök, tűtartók. Mindkét nem viselte a gótikus ezüstlemez ruhadíszeket (Ottömös), a fülesgombokat, pártaöveket, gyűrűket. A férfiak övei gyakran egyszerű szíjak, vas- vagy rézcsattal. A XV. században megjelennek a láncos záródású vagy csont kapcsolóval ellátott övek, valamint a csontveretes övek. A keleti eredetű viseleti darabok lassanként kikoptak a használatból. A XV. század vége alföldi népi iparművészetének szép darabja került elő a csengelei temetőben: a 33. sírban fonatmintas és rozettas bronzveretekkel díszített övet tártak fel, a készségfüggesztő lemezen gótikus „i" betűk sorakoznak, a szíjvégen sárkányölő Szent György ábrázolás van. Hasonló ábrázolásokat a Dél-Alföldről ismerünk. A XVI. századi párták a reneszánsz főúri viselet hatását mutatják, változatos szerkezetűek, gyöngyök, flitterek, rézdrótok díszítik. Középkori falvaink, népi építészetünk rendszeres kutatása a Kiskunságban kezdődött az 1920-as években. Kecskemét környékén Szabó Kálmán és Papp László egész sor elpusztult falu területén végzett régészeti kutatást (Baracs, Mizse, Jakabszállás, Kerekegyháza). Hosszú ideig csak ezekből az ásatásokból ismertük az alföldi középkori lakóházak szerkezetét, háztartási eszközeit. A középkori falu kutatási módszereit szintén kun település, a nagykunsági Móric falu feltárása kapcsán dolgozta ki Méri István 1948-1949-ben. E módszerek alkalmazásával folytattunk feltárást 1969-1990 között a Kecskemét melletti Szentkirályon. A XIV-XV. században az Alföld az ország legBalotapusztai leletek (Pálóczi, 1994. 159.) gyorsabban fejlődő területei közé számított, a 32