Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Pálóczi Horváth András: Nomád népek a kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon

lönítettünk el. A keleti eredetű, steppei tárgyak fordulnak elő a legnagyobb arányban a leletcsoportban. Jelentős a bizánci stílusú, a Fekete-tenger északi partvidékéről vagy a Balkán-félszigetről származó tárgyak aránya. Viszonylag kis számban fordulnak elő, de jellegzetes tárgyakat jelentenek a nyugati elemek, ezekhez a kunok már Magyarországon jutottak. A kun arisztokrácia pogány temetkezései a XIV. század elején szűntek meg. A kiskunsági leletek közül kiemelkedik az a három sír, amelyben a steppei viselet tartozékaként arany, illetve aranyozott ezüst veretes övek kerültek elő (Kígyóspuszta, Csólyos, Felsőszentkirály). Az övek nyugati ízlés szerint készültek, a XIII. századi lovagi viselet hatását tükrözik. A kígyóspusztai csaton az ötvös lovagi harci jelenetet ábrázolt, a véreteken latin nyelvű feliratok, lovagi védőszentekhez intézett könyörgések olvashatók. A felsőszentkirályi öv veretsora geometrikus címereket ábrázol. Az övek készítésének idejét európai analógiáik segítségével a XIII. század közepére tehetjük, kun tulajdonosaik királyi adományozás révén vagy diplomáciai ajándékként juthatott hozzá ezekhez az értékes darabokhoz. A csólyosi sírban teljes védőfegyverzet került elő: sisak, sodronying, páncéllemezek. Ezek a nyílhegyekkel és az ezüsttel tausírozott kengyelekkel együtt még keleti műhelyekben készültek. A felsőszentkirályi sírban szablyát, nyílhegyeket és páncél darabokat találtak. Szintén a beköltöző kunok első generációjához tartozhatott két előkelő női sír. A balotapusztai leletben a steppei kun női viselet egy ritka emléke került elő, ezüst karikákból összeállított, ún. szarv alakú fejdísz, ehhez hasonlók csak déloroszországi kurgánsírokban fordulnak elő. A balotai sír csavart nyakperece ugyancsak XII-XIII. századi steppei típus. A sír ékszerei, ruhaveretei bizánci stílusúak. A leletet III. Ióannész Vatatzész nikaiai császár (1222-1254) arany pénze keltezi. A Békés megyei Bánkú ton feltárt lovas női sírban a keleti típusú lószerszámon kívül nyakperec, kés és egy bronztükör volt, amely a XII. század végére keltezhető észak-kínai munka. A kun szállások temetői elsősorban a köznép temetkezési helyei, de a XIV. század közepe táján már az előkelő réteg is ide temetkezett. A temetőket vagy korábbi, Árpád-kori templomok köré telepítették, vagy a XIV. század végén-XV. század eleAz eddig ismert egyetlen Békés megyei kun lelet, a bánkúti női sír mellékletei (Kat. 56.) 31